Dokumentáció/SL9.3/Szolgáltatások/Fájlrendszer megosztása NFS-sel
Fájlrendszerek importálása a YaST segítségével
Az erre jogosult felhasználók egy NFS-szerverről fel tudják csatolni az NFS-könyvtárakat a saját fájlrendszer-fastruktúráikba. Ez legegyszerűbben a YaST NFS-kliens modul segítségével érhető el. Csak adja meg az NFS-szerver gépnevét, az importálni kívánt könyvtárat és a csatolási pontot, ahová a könyvtárat helyben fel kell kapcsolni. Mindez meg is történik azután, hogy az első párbeszédablakban rákattint a Hozzáadás gombra (NFS-kliens beállítása a YaST segítségével).
Fájlrendszerek kézi importálása
A fájlrendszerek egyszerűen importálhatók kézzel egy NFS-szerverről. Az egyetlen előfeltétel egy futó RPC portleképező, amely az rcportmap start parancs kiadásával indítható el (ezt csak a root felhasználó teheti meg). Ha ez a feltétel teljesül, akkor a megfelelő gépeken exportált távoli fájlrendszerek úgy csatolhatók fel a mount parancs segítségével a fájlrendszeren, mint a helyi merevlemezek, az alábbi szintaxissal:mount gép:távoli-elérési-út helyi-elérési-út
Ha a sun gép felhasználói könyvtárait kell például importálni, akkor használja az alábbi parancsot:
mount sun:/home /home
Fájlrendszerek exportálása a YaST segítségével
A YaST segítségével a hálózat egyik gépét alakítsa NFS-szerverré – egy olyan szerverré, amely könyvtárakat és fájlokat exportál az összes többi olyan gép számára, amelyek a megfelelő jogosultsággal rendelkeznek. Így például biztosíthatók egy csoport számára a szükséges alkalmazások anélkül, hogy helyileg telepíteni kellene őket minden egyes gépen. Egy ilyen szerver telepítéséhez indítása el a YaST programot és válassza ki a Hálózati szolgáltatások → NFS szerver menüpontot. Megjelenik egy hasonló párbeszédablak, mint a NFS-szerverkonfigurációs eszköz.
Következő lépésként jelölje meg az NFS-szerver indítása lehetőséget, majd kattintson a Következő gombra. A felső szövegmezőben adja meg az exportálandó könyvtárakat. Alul azokat a gépeket adja meg, amelyeknek el kell érnie ezeket a könyvtárakat. A párbeszédablak a következő ábrán (NFS-szerver beállítása a YaST segítségével) látható. Minden géphez négyféle lehetőség választható: önálló gép, hálózati csoport, dzsókernév és IP-hálózat. A beállítások részletesebb leírása a man exports paranccsal kérhető le. A Kész befejezi a konfigurációt.
Fájlrendszerek kézi exportálása
Ha nem kívánja használni a YaST szoftvert, akkor ellenőrizze, hogy az alábbi programok futnak-e az NFS-szerveren:- RPC portmapper (portmap)
- RPC mount démon (rpc.mountd)
- RPC NFS démon (rpc.nfsd)
Annak érdekében, hogy az /etc/init.d/portmap és az /etc/init.d/nfsserver parancsfájlok a rendszer indításakor elindítsák ezeket a szolgáltatásokat, adja ki az insserv /etc/init.d/nfsserver és insserv /etc/init.d/portmap parancsot. Azt is adja meg, hogy mely fájlrendszereket kell exportálni az /etc/exports konfigurációs fájlban megadott mely gépekhez. Minden exportálandó könyvtárhoz meg kell adni egy sort annak beállításához, hogy mely gépek milyen jogosultsággal érhetik el az adott könyvtárat. A könyvtár összes alkönyvtára automatikusan exportálásra kerül. A jogosult gépek általában teljes nevükkel vannak megadva (a tartománynevet is beleértve), de helyettesítő karakterek is használhatók, mint például * vagy ? (amelyek ugyanúgy kerülnek kibontásra, mint Bash parancsértelmezőben). Ha itt nincs gép megadva, akkor az adott jogosultságokkal rendelkező bármelyik gép importálhatja ezt a fájlrendszert.
A gép neve után zárójelek között adja meg az exportálandó fájlrendszer jogosultságait. A legfontosabb paraméterek: Exportált fájlrendszer jogosultságai.
| paraméter | jelentés |
|---|---|
| ro | A fájlrendszer csak olvasható (read-only) jogosultsággal kerül exportálásra (alapértelmezett). |
| rw | A fájlrendszer olvasás-írás (read-write) jogosultsággal kerül exportálásra. |
| root_squash | Ez biztosítja, hogy az importáló gép root felhasználója ne rendelkezzen root jogosultságokkal a fájlrendszeren. Ez a 65534 felhasználói azonosító a 0 felhasználói azonosítóval rendelkező (root) felhasználókhoz rendelésével érhető el. Ezt a felhasználói azonosítót nobody értékre kell állítani (ez az alapértelmezett érték). |
| no_root_squash | A 0 felhasználói azonosító nem kerül hozzárendelésre a 65534-es felhasználói azonosítóhoz, a root jogosultságok érvényben maradnak. |
| link_relative | Az abszolút (/ jellel kezdődő) hivatkozások átalakítása ../ karakterrel kezdődőkre. Ez csak akkor hasznos, ha a gép teljes fájlrendszere fel lett csatolva (de ez az alapértelmezés). |
| link_absolute | A szimbolikus láncok érintetlenek maradnak. |
| map_identity | A felhasználói azonosítók pontosan ugyanazok a kliensen és a szerveren (ez az alapértelmezés). |
| map_daemon | A kliens és szerver felhasználói azonosítói nem egyeznek. Ez utasítja az nfsd-t, hogy hozzon létre konverziós táblázatot a felhasználói azonosítókhoz. Ahhoz, hogy ez működjön, szükség van az ugidd démonra is. |
Az exports fájl például nézhet úgy ki, mint a /etc/exports. Az /etc/exports fájlt a mountd és az nfsd olvassa. Ha a fájlt módosítja, akkor indítsa újra a mountd és nfsd démonokat a módosítások érvényre juttatásához. Ez az rcnfsserver restart paranccsal egyszerűen végrehajtható.
Példa: /etc/exports
# # /etc/exports # /home sun(rw) venus(rw) /usr/X11 sun(ro) venus(ro) /usr/lib/texmf sun(ro) venus(rw) / earth(ro,root_squash) /home/ftp (ro) # Exportálások vége