The wikis are now using the new authentication system.
If you did not migrate your account yet, visit https://idp-portal-info.suse.com/

11.0/Áttekintés

Icon-box.png Az openSUSE 11.0

Az openSUSE projekt büszkén jelenti be az openSUSE 11.0 megjelenését, amely több, mint 200 új, openSUSE-specifikus funkciót tartalmaz, amelyek között található az új csomagkezelő, a KDE4, a GNOME 2.22 és még sok minden más.

A telepítő

Document-save.png

Ahogy a KDE 4 bekerült az openSUSE 11.0 verzióba, a YaST-ot is átírták Qt4-re, ami számos újítást eredményezett, beleértve a css-szerű megjelenés használatát. Mivel a YaST nemcsak kezelőprogram, hanem maga telepítő is, ezért kézenfekvő volt egy új design készítése, amit Jakub Steiner (jimmac) rajzolt meg és Stephan Kulow implementált. Ugyanez a zöld-szürke megjelenés tetten érhető indítóképernyőkön is. A teljes telepítésről készült képernyősorozat itt található.

A grafikus megjelenés mellett, a telepítő számos egyéb változáson is átesett, hogy egyszerűbb, érthetőbb és használhatóbb legyen. Fontos cél volt, hogy a felhasználót zökkenőmentesebben segítse át a telepítés folyamatán. Számos lépés összevonásra került, konszolidálódott, így a telepítés, akár 7 kattintással is elvégezhető. Erről a folyamatról Stephan Kulow tartott előadást a FOSDEM-en (videó, prezentáció )

A telepítés felgyorsítása érdekében a telepítő a kiválasztott minták alapján lemezképeket használ. Ezzel párhuzamosan a csomagtelepítés is drasztikusan felgyorsult.

Az openSUSE 11.0 a bzip2 tömörítés helyett a LZMA-t használ, amelynek eredményeképpen kisebbek lettek az RPM-csomagok (vagyis a telepítőkészleten több csomag kaphat helyet), és a kicsomagolás is gyorsabb lett (ami gyorsabb telepítést eredményez). Ez a módosítás bizonyos esetekben akár 2,6-szor gyorsabb telepítést eredményezhet, ami azt jelenti, hogy a teljes telepítés időtartamát 20 perc alá lehet szorítani.

Ugyancsak megváltoztak a telepítőkészletek. Nincs többé az 1 CD-s telepítő, helyette a DVD-telepítőkészlet (ami tartalmazza a KDE, GNOME, Xfce stb. komponenseket), vagy az egy lemezes GNOME Live CD és KDE Live CD érhető el. Erről áttekintés itt található.

A Live telepítő lényege, hogy telepítés előtt ki lehet próbálni a disztribúciót, illetve telepítés közben alkalmas néhány on-line feladat elvégzésére, mint az internetezés, dokumentumok készítése és szerkesztése.

Csomagkezelés

Icon-package.png A disztribúcióban történt egyik legfontosabb változás hihetetlen teljesítménynövekedést eredményezett az openSUSE 11.0-ban. Ez pedig nem más, mint az, hogy a csomagkezelő az új SOLV fájlokat használja fel metaadatként. A klasszikus RPM-MD (YUM) metaadat XML formátumban van, ami rendkívül jól olvasható, azonban nagy fájlokat eredményez és a feldolgozási ideje rendkívül hosszú. Az új szótáralapú SOLV-formátum kevesebb, mint harmadára csökkenti a fájlméretet és azonnal feldolgozható.

A régi solvernek volt pár problémája. Néhány esetben, a rossz tervezés következtében, indokolatlanul lassú volt, rosszul értelmezte a függőségeket és rossz javaslatokat tett, amennyiben a függőségi eset nem volt feloldható.

A Michael Schröder által írt új SAT solver a csomagfüggőségeket a boolean satisfiability problem alapján dolgozza fel. A legnagyobb előnye, hogy ez a probléma egy megfelelően kutatott terület, így számos példaeset áll rendelkezésre, hihetetlenül gyors és nincs szükség komplex algoritmusok használatára. Valójában a csomagfüggőségi komplexitások mértéke rendkívül alacsony összehasonlítva a SAT solver egyéb felhasználási területeit. A sebességnövekedés látványosan tetten érhető Duncan Mac-Vicar videójában.

Mindezek után a SOLV fájlokban történt változások, valamint az új solver szignifikáns teljesítménynövekedést eredményezett és kevesebb memóriát igényel összehasonlítva a Smarttal és a YUM-mal.

A Smart egyik legnagyszerűbb tulajdonsága, hogy sokkal jobb döntéseket hoz bizonyos esetekben, ahol az APT és a YUM már hibázik. Néhány ilyen teszteset a Smart README fájlban dokumentálásra is került. Ezt figyelembe véve a Zypper ezen tesztesetek mindegyikét remekül megoldja (1, 2).

Az új csomagkezelő egyik legnagyszerűbb funkciója, hogy figyelembe veszi a hardvereket is. Tehát, ha egy új webkamerája van, akkor azt csak be kell dugni és a zypper up parancsot futtatni kell lefuttatni. Ezek után a csomagkezelő minden, az eszközhöz illeszkedő meghajtóprogramot megpróbál megtalálni a telepítési forrásokból.

Az openSUSE csomagkezelés egyik sarokpontja a frissítések és a minták. A frissítések a hivatalos frissítési forrásokból származó kisebb javítások, a minták pedig meghatározott funkcionalitás elérését célzó javasolt csomagok csoportja.

A Fedora frissítés metaadata YUM bővítményt és updateinfo.xml leírást használ, és a deltarpm metaadatot a yum-presto bővítmény kezeli. Az openSUSE 11.0 csomagkezelője pontosan ugyanezt teszi. Ez azt jelenti, hogy a frissítések készítéséhez a Fedora eszközei is használhatók, sőt a Fedorához már elérhető a Zypp és a YaST is.

A PackageKit egy D-Bus absztrakciós felület, amely biztonságos módon, disztribúció- és architektúrafüggetlenül teszi lehetővé a csomagkezelést. Az openSUSE 11.0 fel van készítve a PackageKit használatára. További információ Duncan blogjában olvasható.

YaST

Icon-specialconf.png

Mind a Qt (KDE), mind a GTK (GNOME) YaST-verzió számos változáson esett át, kiváltképp a csomagkezelő felhasználói felülete. A PackageKit integrációval a csomagcsoportok megjelenése sokkal áttekinthetőbb. A csomagmintanézet szintén megváltozott, és a GTK-s felület egy teljesen új és letisztult képet mutat.

A hivatalos és a közösségi telepítési források kezelőfelülete végre bekerült a csomagkezelő modulba.

A GNOME-ban mostantól a PackageKit kisalkalmazás segítségével lehet a csomagfrissítéseket elvégezni, a KDE alatt pedig, a frissítést végző kisalkalmazás KDE 4 portja is elkészült, valamint opcionálisan lehet a PackageKit háttérrendszerét is használni.

Compiz

Icon-compizfusion.png Stefan Dirsch és az openSUSE X.org csapat keményen dolgozott azon, hogy az AIGLX lehessen az alapértelmezett, minden támogatott hardvereszközön. Ez azt jelenti, hogy a Compiz anélkül futtatható, hogy az XGL engedélyezésére vagy az xorg.conf fájl szerkesztésére lenne szükség.

Az openSUSE 10.3-hoz a Compiz Fusion elérhető a hivatalos telepítési forráson, a legfrissebb verzió, valamint az extra Fusion-bővítmények pedig az openSUSE Build Service-zen keresztül érhetők el. Mostantól, az openSUSE 11.0 része a Compiz Fusion az összes bővítménnyel, az új beállítófelület, és alapértelmezésként telepítésre is került. A Compiz azonban alapértelmezésként nincs engedélyezve, ehhez egy külön alkalmazást kell elindítani (simple-cssm), amely rendkívül egyszerűvé teszi a Compiz használatát. Szépséghibája, hogy nincs lokalizálva.

Jigish Gohil-nak köszönhető, hogy a legfrissebb Compiz és Compiz Fusion verziók elérhetők az X11:XGL openSUSE Build Service-en keresztül is, és természetesen elkészült az 1-kattintásos telepítés is.

Nyelvi támogatás

Icon-os103s03.png Talán az egyik legfontosabb hír, hogy ez az első openSUSE verzió, amelyben a Németh László munkája, a hunspell a disztribúció része és alapértelmezésként települ. A hunspell integráció a rendszer többi elemével közel sem teljes, de bízom benne, hogy elindultunk egy úton, ahol ez a végcél: ez kiemelt feladata lesz az idén decemberben megjelenő openSUSE 11.1 verziónak.