Ez a fejezet a számítógépes munkahelyek elrendezésének ergonómiai problémáit tekinti át röviden. Ez a szöveg nem helyettesíti a vonatkozó szabványok tanulmányozását. Ezekből itt nem idéztünk, és az olvashatóság érdekében a más irodalomra hivatkozó lábjegyzeteket is kihagytuk. Az egyes részekben taglalt elemek elsősorban a német irodalom alapján készültek, és csaknem minden esetben a Német Szövetségi Köztársaság szabályain és irányelvein alapulnak. (A magyar szabványok a legtöbb esetben a német szabványokat követik, néha annál is szigorúbbak.) Az alábbi információ hasznos lehet az ergonómiailag megfelelő munkaterület megtervezéséhez.

A munkakörnyezet

Ha ergonómiai szakértők szisztematikusan átvizsgálnák a számítógépes felhasználók otthoni munkaállomásait, sok problémát találnának. Sajnos az egyéni felhasználókat eddig semmilyen szabvány nem tartotta vissza úgynevezett »speciális számítógép-asztalok« megvásárlásától. Az olcsó, »praktikus görgőkkel« (kismértékű stabilitás), »ergonomikus, betolható billentyűzettartóval« (nincs csuklóalátét), »integrált számítógépház-tartóval és papírpolcos nyomtatóállvánnyal« (kevés rakodóhely, és esetleg túl kis mozgástér a lábaknak), »forgó egéralátéttel« (instabil és túl kisméretű munkaterület) és »jól látható képernyővel« (túl közel, túl magasan) felszerelt fémcsővázak nem teszik lehetővé a számítógép hosszabb idejű használatát. Ezek professzionális terminál-munkahelyeken nem használhatók, mivel alig felelnek meg a vonatkozó szabványok által támasztott követelmények némelyikének. A professzionális számítógép-katalógusokban nemigen találhatók ilyen bútorok, mivel a gyártók a számítógépes munkahelyekre érvényes minimális szabványok betartásával közvetve szem előtt tartják a munkavállalók egészségét is. Azonban még ezek a minimális szabványok is javításra szorulnak.

A megfelelő asztal

A nem megfelelő magasságú asztal megerőlteti a kar- és hátizmokat. Az eredményül kapott erőltetett testtartás a gerincet különösen megterheli. Ha nincs elég mozgástér a lábaknak, természetellenes testhelyzetet eredményez, ami rendellenességeket okoz a vérellátásban.

A megfelelő asztal kiválasztása nagyon egyszerű. Legyen a lehető legszélesebb és a lehető legmélyebb. Az állítható magasságú asztalok az ideálisak. Ma még luxusnak számítanak azok a munkaasztalok, amelyek egy gombnyomással íróállvánnyá alakíthatók, lehetővé téve mind az ülve, mind az állva végzett munkát, de az ülő és álló helyzet közti váltás sokat segít a kifáradás könnyebbséget hozhat.

A munkaeszközök rugalmas elrendezéséhez legalább 160 x 80 cm felületű asztal szükséges.
Ajánlatos a több összekapcsolt panelből álló munkahelyek használata.
A függőlegesen nem beállítható asztalok legalább 72 cm magasságúak legyenek. A függőlegesen igazítható asztalok magassága legyen 68 és 76 cm között.
Bizonyos feladatokhoz, például CAD munkaállomások esetében a szélesség legyen még nagyobb. Ha felváltva végez képernyő előtti és más típusú munkát, akkor legalább 200 cm széles asztal szükséges.
A lábaknak legalább 60 cm helyre van szüksége. A korábbi tapasztalatok alapján azonban ez a minimális hely gyakran túl kevésnek bizonyul.
Nagy képernyő használatakor az asztalok mélysége legyen 100, vagy akár 120 cm.
Az asztal felszíne ne legyen élénk színű, és ne verjen vissza sok fényt. Sok irodabútor csak tompa szürke színben kapható.

Megfelelő ülés a megfelelő irodai széken

Az irodai székben, az otthoni székkel ellentétben, hosszabb ideig ugyanabban a testhelyzetben kell ülnie, és nem mozoghat teljesen szabadon. Ha tartósan rossz testhelyzetben, például előredőlve, vagy oldalra görnyedve ül, az károsíthatja a légző- és emésztőszerveket. Ez idő előtti fáradtsághoz, keringési zavarokhoz, illetve a gerinc és a csigolyalemezek túlterheléséből eredő hátfájáshoz vezethet. Szélsőséges esetben ez több év alatt izom- és csontmegbetegedésekhez vezethet.

A megfelelő ülés a testtartás gyakori változtatását jelenti. Ekkor mindig más testrészek terhelődnek. Ez alapvetően a megfelelő beállítás kérdése. Az irodai szék magassága akkor ideális, ha az asztalra helyezett alkarjai derékszöget zárnak be felkarjaival. Lábfejét teljesen a padlóra kell tudnia helyeznie, combja és lábszára pedig derékszöget kell, hogy bezárjon. A sportoláshoz használt labdák és hintaszékek érdekes alternatívát jelenthetnek a hagyományos székekhez képest.

Sajnos a jó, az ergonómiai feltételeknek megfelelően összeállított székek viszonylag drágák, azonban az egészség megér ennyi befektetést. A jó szék jellemzői többek között az alábbiak:

a lapockákig érő, állítható kinetikus ellenállású háttámla
a gerincoszlop alsó részének megtámasztása
az ülés maga is állítható, és előre, vagy hátra dönthető
a háttámla és az ülés automatikus szabályozása az ideális szög megtartásához
leüléskor a testsúlyt finoman felfogó rugók
a legalább öt láb és az állva végzett munka közben nagyobb ellenállást biztosító kerekek által biztosított stabilitás
szabályozható magasságú ülés (a szabványoknak megfelelően 42-53 cm) és háttámla
egyénileg beállítható kartámlák, már ha vannak
lábtartó, ha az ön lábai nem érnek le a padlóig

A termelékeny munkához szükséges megfelelő megvilágítás

Általában a munkahelyi világítás közel sem olyan erős, mint a kinti fény. Mivel az emberi érzékelőképesség nagyon rugalmas, ez a különbség nem észrevehető. A fényviszonyoknak a hatékonyságra gyakorolt hatását gyakran alábecsülik. Túl fényes munkahelyen alig látni, hogy mi van a képernyőn. Túl sötét helyen romlik a látás élessége. A nem megfelelő világítás túlerőlteti a látórendszert és végül fáradtsághoz és stresszhez vezet.

Elfogadott nézet, hogy legjobb eredményre a normál teremvilágítás és a munkahely külön megvilágításának együttese vezet. Otthoni munkahelyen egy nagyteljesítményű plafonlámpa (500 wattos, lehetőleg szabályozható fényerővel) és egy vagy két munkahelyi lámpa használata ajánlott. Az irodákban világításra használt fénycsöveket különálló munkahely-lámpákkal célszerű kiegészíteni. Ügyelni kell arra is, hogy a világítás ne legyen túl erős, és minden egyes lámpa legyen külön beállítható. Kerülni kell az erős kontrasztokat. Vigyázzon az erős asztali lámpákkal. A jó megvilágítás sajnos nagyon drága, de a világítás minimális követelményei olcsóbb megvilágítási elrendezéssel is kielégíthetők.

Fontos, hogy a munkahely napfénynek is ki legyen téve. Előnyös az utcára nyíló kilátás.
Az általános megvilágítást kellemesnek találjuk, ha az legalább 250 lux (általában 500 lux vagy több az elvárt, nyílt irodában 1000 lux).
A munkaállomás önálló világítása legalább 500–750 lux erősségű fényt bocsásson ki. Azonban a különálló lámpák gyakran okoznak problémákat. Ha túl erősek, akkor túl erős kontrasztban vannak az általános világítással. A harmonikus, finom átmenetek kellemesebbek.
A világítás ne vibráljon. Az elhasznált fénycsövek esetében a szem sarkából gyakran vehető észre vibrálás.
Kerülje a sötét árnyékokat.
A mennyezetvilágítás fentről, rézsútosan bocsásson ki fényt. A fénycsövek az asztalt merőlegesen világítsák meg. Amikor a felhasználó a monitorra néz, látótengelye legyen párhuzamos a fénycsövekkel.
A lámpatípus színmelegségétől és fényszínétől függ, hogy a világítás kellemes-e. Ajánlott a meleg, vagy semleges fehér.
A fényigény nem csupán a munkafeladattól függ, hanem kortól is: az idősebbeknek több fényre van szükségük. Az, hogy az időseknek gyakran csak egy kislámpájuk van otthon, nem fényigényüket, hanem inkább takarékosságukat jelzi.
Egy olyan munkaállomást, amelyre rásüthet a nap, védeni kell a közvetlen és a visszaverődő fénytől, különösen akkor, ha a egyenesen, vagy 45 fokban verődik a fény a képernyőre. A beépített tükrözésvédő szolgáltatásoknak állíthatóknak kell lennie. A mesterséges fény semmilyen körülmények között nem tükröződhet a képernyőn.

Optimális klíma

A helyiség klímája nagymértékben meghatározza közérzetünket. Ha túl magas, vagy túl alacsony a páratartalom, illetve a hőmérséklet, akkor gyakoribbak a problémák. Az alacsony relatív páratartalom a szemek égését, kiszáradt nyálkahártyát, bőrirritációkat és náthára való hajlamot okozhat. A dolgokat tovább bonyolítja, ha eltérő alaphőmérséklethez szokott emberek dolgoznak egy helyiségben. Egészsége érdekében fontos, hogy a hőmérsékletre és a nedvességre vonatkozó alapértékeket betartsa, és kerülje az erős légmozgásokat. A munkaeszközök ne növeljék a hőmérsékletet.

Egyszerű, vagy ülve végzett munkák esetén a szoba hőmérséklete 20 és 22°C között legyen. Nyáron a hőmérséklet ne emelkedjen 26°C fölé. Ezt az értéket csak abban az esetben haladhatja meg, ha a külső hőmérséklet magasabb.

Az emberek és sok berendezés bocsát ki hőt, így befolyásolva a szoba levegőviszonyait. Ezt a hatást a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell.
A levegő páratartalma legyen 40 (néha 50) és 65 százalék között. Ezt az értéket különösen a fűtés befolyásolja.
A (például nyitott ablakok, ajtók, vagy a légkondicionálás eredményeként létrejövő) huzat sebessége ne legyen nagyobb, mint 0,1 - 0,15 m/s.
A légkondicionáló legyen önállóan beállítható. Ügyelni kell rendszeres karbantartására.
Az ablakok legyenek nyithatók, és rendelkezzenek napernyőkkel az erős fény hatásainak kiküszöböléséhez. A napfény jelentősen növelheti a szoba hőmérsékletét. A legjobb védelmet az épületen külső részére rögzített napernyők nyújtják.
A növények javítják a körülményeket a helyiségben, így minden esetben ajánlottak. Növelik a relatív páratartalmat, és kiszűrik a szennyezőanyagokat a levegőből.

Zajszintek

A zaj fizikailag erős stressztényező. A túl sok zaj, bár hatását gyakran jelentéktelennek tüntetik fel, betegséghez vezethet. Az egészségkárosodás - például halláskárosodás, vegetatív rendellenességek és pszichés elváltozások - mellett a koncentrációs képesség gyengítésével hatékonyságcsökkenést is eredményezhet. Emellett az elégedetlenség a munkakedvet is csökkentheti. Problémát jelent az a tény is, hogy a megfelelő mértékű zajcsökkentés sok pénzbe kerülhet.

A nyugodt munkakörnyezet javítja a hatékonyságot. A terminál-munkahelyeken végzett munkát gyakran »szellemi tevékenységként« írják le. Tudományos munka, vagy programozás esetén a maximális terhelési érték 55 dB (A). A dB (A) mértékegység az akusztikus nyomás súlyozott becslését jelöli. Az A-szűrőgörbe hasonlít legjobban az emberi érzékelésre. Ha a hangszint növekedése 10 dB (A), ezt általában a hangerő megduplázódásának érezzük.

Mivel a terminál munkahelyeken végzett munka nagyrészt szellemi, kezdettől fogva csendes munkaeszközöket kell használni.
Irodai munka esetén a felső korlát értéke 55 dB (A). Különösen nagy szellemi igénybevétel esetén, vagy ha a munka beszédet igényel, legfeljebb 35–45 dB (A) legyen a terhelés. Ez a helyzet például programozás, illetve specializált, vagy tudományos munka esetén.
A legfeljebb 55 dB (A) becsült érték fontos. Ha negyedórán át 70 dB (A) mérhető, akkor a hátralévő időben a zajszint legfeljebb 55 dB (A) lehet.
A munkahelyek felszerelhetők válaszfalakkal, hangelnyelő padlóval, megfelelően tapétázott falakkal, függönyökkel és más zajcsökkentő berendezési tárgyakkal.
A hangos munkaeszközöket, például a mátrixnyomtatókat hangelnyelő burkolatba kell szerelni. Az irodai berendezések megengedhető zajszintjét a megfelelő MSZ (és DIN) szabványok határozzák meg.
A légkondicionáló nem növelheti a szokásos zajszintet.
A túl sok zaj által keltett feszültség a munka szervezeti átstrukturálásával csökkenthető.

Irodai felszerelés

Az alábbi részekben a képernyőre, a képernyő elhelyezésére, a billentyűzetekre és az egérre vonatkozó kérdések leírása következik.

Monitorvásárlás

Ha már gyenge a látása, egy rossz minőségű monitor ezt tovább ronthatja. A szemromlás mellett idegesség, fáradtság és más rendellenességek is felléphetnek.

A legmodernebb eszközök a trinitron (fekete mátrix) és a lapos TFT-képernyők. Sajnos a lapos képernyők még viszonylag drágák. A megjelenített adatok olvashatóságát többféle szabvány is szabályozza. Monitorvásárláskor érdemes tanulmányozni a szabványokat, nehogy rosszul válasszon. Egy dolog biztos: egy jó monitor általában drága. A szokásos képcsöves monitorok nem tartanak örökké. Fókuszukat és kontrasztjukat csupán néhány évig tartják meg.

Minden megjelenített karakternek egyértelműen meghatározhatónak és könnyen olvashatónak kell lennie, még a képernyő szélén is. Ajánlott a pozitív megjelenítés (sötét karakterek világos háttér előtt, mint a könyvekben).
Hogy a megjelenített karakterek elég nagyok legyenek, ajánlott a 17 hüvelykes monitor, legalábbis grafikus felhasználói felületekhez (mint a KDE). CAD, kiadványszerkesztő és grafikai alkalmazásokhoz célszerű 21 hüvelykes monitort használni.
Különösen fontos, hogy a képernyő ne vibráljon. Számokban megadva, egy 15 hüvelykes monitor minimális frissítési gyakorisága legalább 73 Hz legyen. 85 Hz még jobb. Nagyobb, például 21 hüvelykes képernyők esetében a 100 Hz számít jó értéknek.
A fényerősségnek és a kontrasztnak változtathatónak kell lennie. A karakterek élessége nem függhet a fényerőtől és a kontraszttól.
A képnek torzításmentesnek kell lennie, és nem jelenhet meg rajta színhiba.
A tükröződés elkerüléséhez ajánlott a tükröződésmentes képernyőfelület használata.
A képernyő legyen forgatható és lehajtható. Ajánlott a megfelelő függőleges beállítás.
A színek segítségével a megjelenített információ érthetőbbé tehető. A színek megjelenítése azonban fáraszthatja is a szemet, mivel a különböző színek a szemlencséről különbözőképpen verődnek vissza. A vörös színre az emberek távollátók, a kék színre viszont rövidlátók. A régebbi képernyőknek gyakran vannak konvergenciaproblémáik - a képcső három nyalábja nincs összhangban, így például színes szegély jelenhet meg a betűk körül.
A képernyő elektromágneses sugárzása legyen minimális.

A képernyő elhelyezése

A rosszul elhelyezett képernyő munka közben kényelmetlen testtartást eredményez, ami betegségekhez vezethet. A nem kellő mélységű munkaasztal megakadályozza a képernyő ésszerű elhelyezését. A fej és a karok természetes helyzete a test előtt végzett munkára ideális.

Az ergonómiai szakértők kifejlesztették saját irányelveiket a »látó- és fogóterületre« vonatkozóan. Ezek alapján a képernyőt nem szabad oldalra helyezni. Ez alól csak a ritkán használt képernyő képez kivételt. Ezt az elhelyezést az indokolja, hogy még a minimális, 80 centiméteres mélységű asztal is túl kicsi egy nagy monitor és a munkához szükséges dokumentumok elhelyezéséhez. A monitor gyakran - sok PC-kézikönyv ábráinak megfelelően — a számítógépház tetején kap helyet. Ez is természetellenes testtartáshoz vezet. Gondoljon az olvasásra. Egyenesen előre néz, vagy kicsit lefelé?

A váll, a billentyűzet és a képernyő legyenek egy vonalban, hogy mindig közvetlenül a képernyőt nézhesse. Ezt a szabályt nem kell mindig betartani.
Végső soron a munkaállomás ideális elrendezését a feladat, és az azt elvégző személy jellemzői szabják meg. A kulcs a rugalmasság. Könnyen mozgatható, forgatható és lehetőleg az asztalon elegendő helyet hagyó monitorokat célszerű használni.
A kényelmes vizuális távolság egyénenként eltér. Legalább 50 centiméterre van szükség. Néhány embernek lényegesen több kell.
Hasznos, ha a felhasználók időről időre elfordítják tekintetüket a képernyőről. Így szemük hozzászokhat az eltérő távolsághoz.
Másolásakor a másolt dokumentum legyen ugyanolyan távolságra, mint a képernyő, így elkerülhetők a gyakori fókuszváltások.
A közvetlen munkaterület, a képernyő és a közvetlen környezet (például a monitorház) megvilágítása közti különbség legfeljebb három az egyhez arányú legyen. Az irodákban a számítógépházak ezért nem feketék. A munkaterület és a környezet megvilágítása közti különbség ne legyen több, mint tíz az egyhez arányú.
A fénylő felszínek nagy eltéréseket okoznak a megvilágításban. Az irodabútorok ezért matt felületűek, és nem rikító színűek.
A képernyő tükröződésének minimálisra csökkentéséhez a billentyűzetet és a képernyőt úgy kell elhelyezni, hogy az őket összekötő egyenes párhuzamos legyen az ablaktáblával. Minél messzebb van a képernyő az ablaktól, annál jobb.
A képernyő ne közvetlenül egy fénycső alatt legyen, hanem attól kicsit oldalra. A látótengely legyen párhuzamos a fénycsővel.

A billentyűzet és a csuklók

Közismert, hogy az írógépről mintázott billentyűzetelrendezés ergonómiai szempontból nem feltétlenül megfelelő. Gépelés közben az ujjak, a kezek, a karok és a vállak megerőltetődnek. Ez izomgörcshöz vezethet. A rossz minőségű billentyűzet által kiváltott terhelés idővel halmozódik. Sajnálatos módon a gépelés közben végzett kis mozdulatokat nehéz mérni. A kockázati tényezők egyike az RSI-szindróma.

A billentyűzet kétségtelenül a leggyakrabban használt számítógépes bemeneti eszköz. Ezért különösen jól megtervezettnek kell lennie. Az ergonómiai szakértők gyakran szóvá tették, hogy a Shift és az Enter billentyűk túl kicsik. Emellett alapvetően problematikus lehet a kábel is, amely gyakran túl rövid, így nem teszi lehetővé a billentyűzet kényelmes elhelyezését. Érdemes fontolóra venni egy hosszabbító beszerzését.

A billentyűzetnek el kell különülnie a képernyőtől. Emellett legyen lehajtható, ugyanakkor stabil helyzetbe állítható (rendelkezzen elegendően nagy, gumiborítású talpakkal).
A középső billentyűsor magassága az asztalhoz képest ne legyen több, mint 30 milliméter.
A billentyűzet előtt legyen hely a kezek pihentetésére. Ha nincs beépített csuklóalátét, akkor vegyen egyet.
A jelzések álljanak éles kontrasztban a műanyag színével, és legyenek könnyen olvashatók. A billentyűzet legyen kevéssé élénk színű és matt kidolgozású.
A billentyűzet jelzései lehetőleg világos alapon sötét színűek legyenek. A fekete billentyűk ergonómiailag nem megfelelők.
A billentyűk alakjának lehetővé kell tennie a könnyed és pontos gépelést. A billentyűk holtjátéka ne legyen több, mint 2–4 mm, és a munkapont legyen világosan érzékelhető. A billentyű lenyomásához szükséges erő legyen 50–80 g.
A sokat gépelők rendszeres időközönként tartsanak szünetet.
Érdemes megtanulni vakon gépelni, mivel így a terhelés az összes ujj között oszlik meg.
Bár a több részből álló, vagy szétválasztható billentyűzeteket időbe telik megszokni, mindazonáltal megéri. Ezek a legújabb ergonómiai eredmények alapján készültek, és már néhány szabvány is javasolja használatukat. Ez megelőzheti a csukló oldalsó megterhelését.
A noteszgép, vagy hordozható számítógép billentyűzete a billentyűk zsúfoltsága miatt nem felel meg a szabványoknak. Emiatt noteszgépeket nem szabad a munkahelyeken használni, hacsak nincsenek összekötve külső billentyűzettel és egérrel.

Az egér

A grafikus felhasználói felületek térhódítása a felhasználókat gyakorlatilag rákényszeríti az egér használatára. Az intenzív egérhasználat nem csupán fáradtságot okozhat, hanem akár a kezek, karok és vállak rendellenességeit is. Ilyen például az RSI-szindróma, amelynek kialakulásának kockázata különösen »rossz« egér használatakor nagy. Eddig még nem alakultak ki az ergonómiailag megfelelő egérre vonatkozó általánosan elfogadott szabványok. A személyi számítógépeket gyakran árusítják szabványos egérrel. Ezt az egeret érdemes tüzetesen megvizsgálni. Valóban megfelelő ez az egér, vagy érdemes lecserélni egy jobbra? Csomagoltasson ki néhány egeret a kereskedővel kipróbálásra. A kábel valószínűleg túl rövid. Ekkor kérjen hosszabbítót az eladótól. Értékelje ki saját egérhasználatát. Tudná kevesebbet használni az egeret? Sok professzionális alkalmazás egérkattintás nélkül is használható. Tanulja meg a programokat gyorsbillentyűkkel működtetni. Ez időbe telik, de akár négyszer gyorsabban dolgozhat. Gyakran a billentyűzet és az egér együttes használata a legcélszerűbb.

Az ergonómiailag megfelelő egeret jó érzés kézben tartani. A gombok ne legyenek túl kicsik, se túl közel egymáshoz. Lehet gyerekek kezére méretezett egeret is kapni.
Az ujjak legyenek nyugodt pozícióban pihentethetők a gombokon.
Az egér legyen a billentyűzet mellett. Mivel a jobb oldalon elhelyezett egér és a betűbillentyűk között számos funkcióbillentyű, illetve a numerikus billentyűzet található, a balkezes felhasználók előnyben vannak. Ez megnöveli a fogótávolságot. Ha ön balkezes, szerezzen egy balkezes egeret.
A kábel legyen elég hosszú. Ha szükséges, vásároljon egy hosszabbítót. A vezetéknélküli egér luxus.
Az egér jó működéséhez megfelelő alapzatra van szükség. Szerezzen jó egéralátétet.
Figyeljen oda az egér illesztőprogramjára. A jó egerek illesztőprogramjai számos funkciót nyújtanak. Igényeinek megfelelően beállíthatja például a kurzor mozgását, vagy speciális utasításokat rendelhet az egérgombokhoz. A dupla kattintás az egér illesztőprogramjával az egér középső gombjához rendelhető.
Győződjön meg róla, hogy az egér gyorsulása és a dupla kattintása megfelel igényeinek. Egyes emberek kézízületeikkel mozgatják az egeret. Mások a teljes alkarjukat mozgatják.
Egér helyett hanyattegér is használható. Ennél egy mozdulatlan foglalatban található golyót mozgathat az egérmutató irányításához. Az egérrel szemben a hanyattegér használatával a kéznek és a karnak kevesebbet kell mozognia.

További információ

Alkalmazottaknak és vezetőknek egyaránt hasznos kézikönyv a szellemi megerőltetést is figyelembe vevő ellenőrzőlistákkal és kérdőívekkel: Burmester, M., Görner, C., Hacker, W., Kärcher, M. and others (1997). The SANUS Manual. EU-compliant Screen Work (- research - FB 760). Berlin: Series of the Federal Office for Work Protection and Work Medicine. [SANUS: Biztonság és egészségvédelem a terminálnál végzett munkákhoz nemzetközi szabványok alapján]

Egy világos és jól strukturált útmutató a terminál-munkahelyeken végzett elemzéshez és munkavédelmi feladatokhoz:

Richenhagen, G., Prümper, J. & Wagner, J. (1998, 2nd edition). Handbuch der Bildschirmarbeit (trans: Manual of terminal work). Neuwied: Luchterhand.

Az Európai Munkahelyi Egészségügyi és Biztonsági Ügynökség Információs Hálózata. Számos nyelven elérhető, részletes információ: http://europe.osha.eu.int/

Dokumentáció/SL9.3/Bevezetés a Linux világába/Ergonómia