Dokumentáció/SL9.3/Bevezetés a Linux világába/Ergonómia
A munkakörnyezet
Ha ergonómiai szakértők szisztematikusan átvizsgálnák a számítógépes felhasználók otthoni munkaállomásait, sok problémát találnának. Sajnos az egyéni felhasználókat eddig semmilyen szabvány nem tartotta vissza úgynevezett »speciális számítógép-asztalok« megvásárlásától. Az olcsó, »praktikus görgőkkel« (kismértékű stabilitás), »ergonomikus, betolható billentyűzettartóval« (nincs csuklóalátét), »integrált számítógépház-tartóval és papírpolcos nyomtatóállvánnyal« (kevés rakodóhely, és esetleg túl kis mozgástér a lábaknak), »forgó egéralátéttel« (instabil és túl kisméretű munkaterület) és »jól látható képernyővel« (túl közel, túl magasan) felszerelt fémcsővázak nem teszik lehetővé a számítógép hosszabb idejű használatát. Ezek professzionális terminál-munkahelyeken nem használhatók, mivel alig felelnek meg a vonatkozó szabványok által támasztott követelmények némelyikének. A professzionális számítógép-katalógusokban nemigen találhatók ilyen bútorok, mivel a gyártók a számítógépes munkahelyekre érvényes minimális szabványok betartásával közvetve szem előtt tartják a munkavállalók egészségét is. Azonban még ezek a minimális szabványok is javításra szorulnak.
A megfelelő asztal
A nem megfelelő magasságú asztal megerőlteti a kar- és hátizmokat. Az eredményül kapott erőltetett testtartás a gerincet különösen megterheli. Ha nincs elég mozgástér a lábaknak, természetellenes testhelyzetet eredményez, ami rendellenességeket okoz a vérellátásban.
A megfelelő asztal kiválasztása nagyon egyszerű. Legyen a lehető legszélesebb és a lehető legmélyebb. Az állítható magasságú asztalok az ideálisak. Ma még luxusnak számítanak azok a munkaasztalok, amelyek egy gombnyomással íróállvánnyá alakíthatók, lehetővé téve mind az ülve, mind az állva végzett munkát, de az ülő és álló helyzet közti váltás sokat segít a kifáradás könnyebbséget hozhat.
- A munkaeszközök rugalmas elrendezéséhez legalább 160 x 80 cm felületű asztal szükséges.
- Ajánlatos a több összekapcsolt panelből álló munkahelyek használata.
- A függőlegesen nem beállítható asztalok legalább 72 cm magasságúak legyenek. A függőlegesen igazítható asztalok magassága legyen 68 és 76 cm között.
- Bizonyos feladatokhoz, például CAD munkaállomások esetében a szélesség legyen még nagyobb. Ha felváltva végez képernyő előtti és más típusú munkát, akkor legalább 200 cm széles asztal szükséges.
- A lábaknak legalább 60 cm helyre van szüksége. A korábbi tapasztalatok alapján azonban ez a minimális hely gyakran túl kevésnek bizonyul.
- Nagy képernyő használatakor az asztalok mélysége legyen 100, vagy akár 120 cm.
- Az asztal felszíne ne legyen élénk színű, és ne verjen vissza sok fényt. Sok irodabútor csak tompa szürke színben kapható.
Megfelelő ülés a megfelelő irodai széken
Az irodai székben, az otthoni székkel ellentétben, hosszabb ideig ugyanabban a testhelyzetben kell ülnie, és nem mozoghat teljesen szabadon. Ha tartósan rossz testhelyzetben, például előredőlve, vagy oldalra görnyedve ül, az károsíthatja a légző- és emésztőszerveket. Ez idő előtti fáradtsághoz, keringési zavarokhoz, illetve a gerinc és a csigolyalemezek túlterheléséből eredő hátfájáshoz vezethet. Szélsőséges esetben ez több év alatt izom- és csontmegbetegedésekhez vezethet.
A megfelelő ülés a testtartás gyakori változtatását jelenti. Ekkor mindig más testrészek terhelődnek. Ez alapvetően a megfelelő beállítás kérdése. Az irodai szék magassága akkor ideális, ha az asztalra helyezett alkarjai derékszöget zárnak be felkarjaival. Lábfejét teljesen a padlóra kell tudnia helyeznie, combja és lábszára pedig derékszöget kell, hogy bezárjon. A sportoláshoz használt labdák és hintaszékek érdekes alternatívát jelenthetnek a hagyományos székekhez képest.
Sajnos a jó, az ergonómiai feltételeknek megfelelően összeállított székek viszonylag drágák, azonban az egészség megér ennyi befektetést. A jó szék jellemzői többek között az alábbiak:
- a lapockákig érő, állítható kinetikus ellenállású háttámla
- a gerincoszlop alsó részének megtámasztása
- az ülés maga is állítható, és előre, vagy hátra dönthető
- a háttámla és az ülés automatikus szabályozása az ideális szög megtartásához
- leüléskor a testsúlyt finoman felfogó rugók
- a legalább öt láb és az állva végzett munka közben nagyobb ellenállást biztosító kerekek által biztosított stabilitás
- szabályozható magasságú ülés (a szabványoknak megfelelően 42-53 cm) és háttámla
- egyénileg beállítható kartámlák, már ha vannak
- lábtartó, ha az ön lábai nem érnek le a padlóig
A termelékeny munkához szükséges megfelelő megvilágítás
Általában a munkahelyi világítás közel sem olyan erős, mint a kinti fény. Mivel az emberi érzékelőképesség nagyon rugalmas, ez a különbség nem észrevehető. A fényviszonyoknak a hatékonyságra gyakorolt hatását gyakran alábecsülik. Túl fényes munkahelyen alig látni, hogy mi van a képernyőn. Túl sötét helyen romlik a látás élessége. A nem megfelelő világítás túlerőlteti a látórendszert és végül fáradtsághoz és stresszhez vezet.
Elfogadott nézet, hogy legjobb eredményre a normál teremvilágítás és a munkahely külön megvilágításának együttese vezet. Otthoni munkahelyen egy nagyteljesítményű plafonlámpa (500 wattos, lehetőleg szabályozható fényerővel) és egy vagy két munkahelyi lámpa használata ajánlott. Az irodákban világításra használt fénycsöveket különálló munkahely-lámpákkal célszerű kiegészíteni. Ügyelni kell arra is, hogy a világítás ne legyen túl erős, és minden egyes lámpa legyen külön beállítható. Kerülni kell az erős kontrasztokat. Vigyázzon az erős asztali lámpákkal. A jó megvilágítás sajnos nagyon drága, de a világítás minimális követelményei olcsóbb megvilágítási elrendezéssel is kielégíthetők.
- Fontos, hogy a munkahely napfénynek is ki legyen téve. Előnyös az utcára nyíló kilátás.
- Az általános megvilágítást kellemesnek találjuk, ha az legalább 250 lux (általában 500 lux vagy több az elvárt, nyílt irodában 1000 lux).
- A munkaállomás önálló világítása legalább 500–750 lux erősségű fényt bocsásson ki. Azonban a különálló lámpák gyakran okoznak problémákat. Ha túl erősek, akkor túl erős kontrasztban vannak az általános világítással. A harmonikus, finom átmenetek kellemesebbek.
- A világítás ne vibráljon. Az elhasznált fénycsövek esetében a szem sarkából gyakran vehető észre vibrálás.
- Kerülje a sötét árnyékokat.
- A mennyezetvilágítás fentről, rézsútosan bocsásson ki fényt. A fénycsövek az asztalt merőlegesen világítsák meg. Amikor a felhasználó a monitorra néz, látótengelye legyen párhuzamos a fénycsövekkel.
- A lámpatípus színmelegségétől és fényszínétől függ, hogy a világítás kellemes-e. Ajánlott a meleg, vagy semleges fehér.
- A fényigény nem csupán a munkafeladattól függ, hanem kortól is: az idősebbeknek több fényre van szükségük. Az, hogy az időseknek gyakran csak egy kislámpájuk van otthon, nem fényigényüket, hanem inkább takarékosságukat jelzi.
- Egy olyan munkaállomást, amelyre rásüthet a nap, védeni kell a közvetlen és a visszaverődő fénytől, különösen akkor, ha a egyenesen, vagy 45 fokban verődik a fény a képernyőre. A beépített tükrözésvédő szolgáltatásoknak állíthatóknak kell lennie. A mesterséges fény semmilyen körülmények között nem tükröződhet a képernyőn.
Optimális klíma
A helyiség klímája nagymértékben meghatározza közérzetünket. Ha túl magas, vagy túl alacsony a páratartalom, illetve a hőmérséklet, akkor gyakoribbak a problémák. Az alacsony relatív páratartalom a szemek égését, kiszáradt nyálkahártyát, bőrirritációkat és náthára való hajlamot okozhat. A dolgokat tovább bonyolítja, ha eltérő alaphőmérséklethez szokott emberek dolgoznak egy helyiségben. Egészsége érdekében fontos, hogy a hőmérsékletre és a nedvességre vonatkozó alapértékeket betartsa, és kerülje az erős légmozgásokat. A munkaeszközök ne növeljék a hőmérsékletet.
- Egyszerű, vagy ülve végzett munkák esetén a szoba hőmérséklete 20 és 22°C között legyen. Nyáron a hőmérséklet ne emelkedjen 26°C fölé. Ezt az értéket csak abban az esetben haladhatja meg, ha a külső hőmérséklet magasabb.
- Az emberek és sok berendezés bocsát ki hőt, így befolyásolva a szoba levegőviszonyait. Ezt a hatást a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell.
- A levegő páratartalma legyen 40 (néha 50) és 65 százalék között. Ezt az értéket különösen a fűtés befolyásolja.
- A (például nyitott ablakok, ajtók, vagy a légkondicionálás eredményeként létrejövő) huzat sebessége ne legyen nagyobb, mint 0,1 - 0,15 m/s.
- A légkondicionáló legyen önállóan beállítható. Ügyelni kell rendszeres karbantartására.
- Az ablakok legyenek nyithatók, és rendelkezzenek napernyőkkel az erős fény hatásainak kiküszöböléséhez. A napfény jelentősen növelheti a szoba hőmérsékletét. A legjobb védelmet az épületen külső részére rögzített napernyők nyújtják.
- A növények javítják a körülményeket a helyiségben, így minden esetben ajánlottak. Növelik a relatív páratartalmat, és kiszűrik a szennyezőanyagokat a levegőből.
Zajszintek
A zaj fizikailag erős stressztényező. A túl sok zaj, bár hatását gyakran jelentéktelennek tüntetik fel, betegséghez vezethet. Az egészségkárosodás - például halláskárosodás, vegetatív rendellenességek és pszichés elváltozások - mellett a koncentrációs képesség gyengítésével hatékonyságcsökkenést is eredményezhet. Emellett az elégedetlenség a munkakedvet is csökkentheti. Problémát jelent az a tény is, hogy a megfelelő mértékű zajcsökkentés sok pénzbe kerülhet.
A nyugodt munkakörnyezet javítja a hatékonyságot. A terminál-munkahelyeken végzett munkát gyakran »szellemi tevékenységként« írják le. Tudományos munka, vagy programozás esetén a maximális terhelési érték 55 dB (A). A dB (A) mértékegység az akusztikus nyomás súlyozott becslését jelöli. Az A-szűrőgörbe hasonlít legjobban az emberi érzékelésre. Ha a hangszint növekedése 10 dB (A), ezt általában a hangerő megduplázódásának érezzük.
- Mivel a terminál munkahelyeken végzett munka nagyrészt szellemi, kezdettől fogva csendes munkaeszközöket kell használni.
- Irodai munka esetén a felső korlát értéke 55 dB (A). Különösen nagy szellemi igénybevétel esetén, vagy ha a munka beszédet igényel, legfeljebb 35–45 dB (A) legyen a terhelés. Ez a helyzet például programozás, illetve specializált, vagy tudományos munka esetén.
- A legfeljebb 55 dB (A) becsült érték fontos. Ha negyedórán át 70 dB (A) mérhető, akkor a hátralévő időben a zajszint legfeljebb 55 dB (A) lehet.
- A munkahelyek felszerelhetők válaszfalakkal, hangelnyelő padlóval, megfelelően tapétázott falakkal, függönyökkel és más zajcsökkentő berendezési tárgyakkal.
- A hangos munkaeszközöket, például a mátrixnyomtatókat hangelnyelő burkolatba kell szerelni. Az irodai berendezések megengedhető zajszintjét a megfelelő MSZ (és DIN) szabványok határozzák meg.
- A légkondicionáló nem növelheti a szokásos zajszintet.
- A túl sok zaj által keltett feszültség a munka szervezeti átstrukturálásával csökkenthető.
Irodai felszerelés
Az alábbi részekben a képernyőre, a képernyő elhelyezésére, a billentyűzetekre és az egérre vonatkozó kérdések leírása következik.
Monitorvásárlás
Ha már gyenge a látása, egy rossz minőségű monitor ezt tovább ronthatja. A szemromlás mellett idegesség, fáradtság és más rendellenességek is felléphetnek.A legmodernebb eszközök a trinitron (fekete mátrix) és a lapos TFT-képernyők. Sajnos a lapos képernyők még viszonylag drágák. A megjelenített adatok olvashatóságát többféle szabvány is szabályozza. Monitorvásárláskor érdemes tanulmányozni a szabványokat, nehogy rosszul válasszon. Egy dolog biztos: egy jó monitor általában drága. A szokásos képcsöves monitorok nem tartanak örökké. Fókuszukat és kontrasztjukat csupán néhány évig tartják meg.
- Minden megjelenített karakternek egyértelműen meghatározhatónak és könnyen olvashatónak kell lennie, még a képernyő szélén is. Ajánlott a pozitív megjelenítés (sötét karakterek világos háttér előtt, mint a könyvekben).
- Hogy a megjelenített karakterek elég nagyok legyenek, ajánlott a 17 hüvelykes monitor, legalábbis grafikus felhasználói felületekhez (mint a KDE). CAD, kiadványszerkesztő és grafikai alkalmazásokhoz célszerű 21 hüvelykes monitort használni.
- Különösen fontos, hogy a képernyő ne vibráljon. Számokban megadva, egy 15 hüvelykes monitor minimális frissítési gyakorisága legalább 73 Hz legyen. 85 Hz még jobb. Nagyobb, például 21 hüvelykes képernyők esetében a 100 Hz számít jó értéknek.
- A fényerősségnek és a kontrasztnak változtathatónak kell lennie. A karakterek élessége nem függhet a fényerőtől és a kontraszttól.
- A képnek torzításmentesnek kell lennie, és nem jelenhet meg rajta színhiba.
- A tükröződés elkerüléséhez ajánlott a tükröződésmentes képernyőfelület használata.
- A képernyő legyen forgatható és lehajtható. Ajánlott a megfelelő függőleges beállítás.
- A színek segítségével a megjelenített információ érthetőbbé tehető. A színek megjelenítése azonban fáraszthatja is a szemet, mivel a különböző színek a szemlencséről különbözőképpen verődnek vissza. A vörös színre az emberek távollátók, a kék színre viszont rövidlátók. A régebbi képernyőknek gyakran vannak konvergenciaproblémáik - a képcső három nyalábja nincs összhangban, így például színes szegély jelenhet meg a betűk körül.
- A képernyő elektromágneses sugárzása legyen minimális.
A képernyő elhelyezése
A rosszul elhelyezett képernyő munka közben kényelmetlen testtartást eredményez, ami betegségekhez vezethet. A nem kellő mélységű munkaasztal megakadályozza a képernyő ésszerű elhelyezését. A fej és a karok természetes helyzete a test előtt végzett munkára ideális.
Az ergonómiai szakértők kifejlesztették saját irányelveiket a »látó- és fogóterületre« vonatkozóan. Ezek alapján a képernyőt nem szabad oldalra helyezni. Ez alól csak a ritkán használt képernyő képez kivételt. Ezt az elhelyezést az indokolja, hogy még a minimális, 80 centiméteres mélységű asztal is túl kicsi egy nagy monitor és a munkához szükséges dokumentumok elhelyezéséhez. A monitor gyakran - sok PC-kézikönyv ábráinak megfelelően — a számítógépház tetején kap helyet. Ez is természetellenes testtartáshoz vezet. Gondoljon az olvasásra. Egyenesen előre néz, vagy kicsit lefelé?
- A váll, a billentyűzet és a képernyő legyenek egy vonalban, hogy mindig közvetlenül a képernyőt nézhesse. Ezt a szabályt nem kell mindig betartani.
- Végső soron a munkaállomás ideális elrendezését a feladat, és az azt elvégző személy jellemzői szabják meg. A kulcs a rugalmasság. Könnyen mozgatható, forgatható és lehetőleg az asztalon elegendő helyet hagyó monitorokat célszerű használni.
- A kényelmes vizuális távolság egyénenként eltér. Legalább 50 centiméterre van szükség. Néhány embernek lényegesen több kell.
- Hasznos, ha a felhasználók időről időre elfordítják tekintetüket a képernyőről. Így szemük hozzászokhat az eltérő távolsághoz.
- Másolásakor a másolt dokumentum legyen ugyanolyan távolságra, mint a képernyő, így elkerülhetők a gyakori fókuszváltások.
- A közvetlen munkaterület, a képernyő és a közvetlen környezet (például a monitorház) megvilágítása közti különbség legfeljebb három az egyhez arányú legyen. Az irodákban a számítógépházak ezért nem feketék. A munkaterület és a környezet megvilágítása közti különbség ne legyen több, mint tíz az egyhez arányú.
- A fénylő felszínek nagy eltéréseket okoznak a megvilágításban. Az irodabútorok ezért matt felületűek, és nem rikító színűek.
- A képernyő tükröződésének minimálisra csökkentéséhez a billentyűzetet és a képernyőt úgy kell elhelyezni, hogy az őket összekötő egyenes párhuzamos legyen az ablaktáblával. Minél messzebb van a képernyő az ablaktól, annál jobb.
- A képernyő ne közvetlenül egy fénycső alatt legyen, hanem attól kicsit oldalra. A látótengely legyen párhuzamos a fénycsővel.
A billentyűzet és a csuklók
Közismert, hogy az írógépről mintázott billentyűzetelrendezés ergonómiai szempontból nem feltétlenül megfelelő. Gépelés közben az ujjak, a kezek, a karok és a vállak megerőltetődnek. Ez izomgörcshöz vezethet. A rossz minőségű billentyűzet által kiváltott terhelés idővel halmozódik. Sajnálatos módon a gépelés közben végzett kis mozdulatokat nehéz mérni. A kockázati tényezők egyike az RSI-szindróma.A billentyűzet kétségtelenül a leggyakrabban használt számítógépes bemeneti eszköz. Ezért különösen jól megtervezettnek kell lennie. Az ergonómiai szakértők gyakran szóvá tették, hogy a Shift és az Enter billentyűk túl kicsik. Emellett alapvetően problematikus lehet a kábel is, amely gyakran túl rövid, így nem teszi lehetővé a billentyűzet kényelmes elhelyezését. Érdemes fontolóra venni egy hosszabbító beszerzését.
- A billentyűzetnek el kell különülnie a képernyőtől. Emellett legyen lehajtható, ugyanakkor stabil helyzetbe állítható (rendelkezzen elegendően nagy, gumiborítású talpakkal).
- A középső billentyűsor magassága az asztalhoz képest ne legyen több, mint 30 milliméter.
- A billentyűzet előtt legyen hely a kezek pihentetésére. Ha nincs beépített csuklóalátét, akkor vegyen egyet.
- A jelzések álljanak éles kontrasztban a műanyag színével, és legyenek könnyen olvashatók. A billentyűzet legyen kevéssé élénk színű és matt kidolgozású.
- A billentyűzet jelzései lehetőleg világos alapon sötét színűek legyenek. A fekete billentyűk ergonómiailag nem megfelelők.
- A billentyűk alakjának lehetővé kell tennie a könnyed és pontos gépelést. A billentyűk holtjátéka ne legyen több, mint 2–4 mm, és a munkapont legyen világosan érzékelhető. A billentyű lenyomásához szükséges erő legyen 50–80 g.
- A sokat gépelők rendszeres időközönként tartsanak szünetet.
- Érdemes megtanulni vakon gépelni, mivel így a terhelés az összes ujj között oszlik meg.
- Bár a több részből álló, vagy szétválasztható billentyűzeteket időbe telik megszokni, mindazonáltal megéri. Ezek a legújabb ergonómiai eredmények alapján készültek, és már néhány szabvány is javasolja használatukat. Ez megelőzheti a csukló oldalsó megterhelését.
- A noteszgép, vagy hordozható számítógép billentyűzete a billentyűk zsúfoltsága miatt nem felel meg a szabványoknak. Emiatt noteszgépeket nem szabad a munkahelyeken használni, hacsak nincsenek összekötve külső billentyűzettel és egérrel.
Az egér
A grafikus felhasználói felületek térhódítása a felhasználókat gyakorlatilag rákényszeríti az egér használatára. Az intenzív egérhasználat nem csupán fáradtságot okozhat, hanem akár a kezek, karok és vállak rendellenességeit is. Ilyen például az RSI-szindróma, amelynek kialakulásának kockázata különösen »rossz« egér használatakor nagy. Eddig még nem alakultak ki az ergonómiailag megfelelő egérre vonatkozó általánosan elfogadott szabványok. A személyi számítógépeket gyakran árusítják szabványos egérrel. Ezt az egeret érdemes tüzetesen megvizsgálni. Valóban megfelelő ez az egér, vagy érdemes lecserélni egy jobbra? Csomagoltasson ki néhány egeret a kereskedővel kipróbálásra. A kábel valószínűleg túl rövid. Ekkor kérjen hosszabbítót az eladótól. Értékelje ki saját egérhasználatát. Tudná kevesebbet használni az egeret? Sok professzionális alkalmazás egérkattintás nélkül is használható. Tanulja meg a programokat gyorsbillentyűkkel működtetni. Ez időbe telik, de akár négyszer gyorsabban dolgozhat. Gyakran a billentyűzet és az egér együttes használata a legcélszerűbb.- Az ergonómiailag megfelelő egeret jó érzés kézben tartani. A gombok ne legyenek túl kicsik, se túl közel egymáshoz. Lehet gyerekek kezére méretezett egeret is kapni.
- Az ujjak legyenek nyugodt pozícióban pihentethetők a gombokon.
- Az egér legyen a billentyűzet mellett. Mivel a jobb oldalon elhelyezett egér és a betűbillentyűk között számos funkcióbillentyű, illetve a numerikus billentyűzet található, a balkezes felhasználók előnyben vannak. Ez megnöveli a fogótávolságot. Ha ön balkezes, szerezzen egy balkezes egeret.
- A kábel legyen elég hosszú. Ha szükséges, vásároljon egy hosszabbítót. A vezetéknélküli egér luxus.
- Az egér jó működéséhez megfelelő alapzatra van szükség. Szerezzen jó egéralátétet.
- Figyeljen oda az egér illesztőprogramjára. A jó egerek illesztőprogramjai számos funkciót nyújtanak. Igényeinek megfelelően beállíthatja például a kurzor mozgását, vagy speciális utasításokat rendelhet az egérgombokhoz. A dupla kattintás az egér illesztőprogramjával az egér középső gombjához rendelhető.
- Győződjön meg róla, hogy az egér gyorsulása és a dupla kattintása megfelel igényeinek. Egyes emberek kézízületeikkel mozgatják az egeret. Mások a teljes alkarjukat mozgatják.
- Egér helyett hanyattegér is használható. Ennél egy mozdulatlan foglalatban található golyót mozgathat az egérmutató irányításához. Az egérrel szemben a hanyattegér használatával a kéznek és a karnak kevesebbet kell mozognia.
További információ
Alkalmazottaknak és vezetőknek egyaránt hasznos kézikönyv a szellemi megerőltetést is figyelembe vevő ellenőrzőlistákkal és kérdőívekkel: Burmester, M., Görner, C., Hacker, W., Kärcher, M. and others (1997). The SANUS Manual. EU-compliant Screen Work (- research - FB 760). Berlin: Series of the Federal Office for Work Protection and Work Medicine. [SANUS: Biztonság és egészségvédelem a terminálnál végzett munkákhoz nemzetközi szabványok alapján]
Egy világos és jól strukturált útmutató a terminál-munkahelyeken végzett elemzéshez és munkavédelmi feladatokhoz:
Richenhagen, G., Prümper, J. & Wagner, J. (1998, 2nd edition). Handbuch der Bildschirmarbeit (trans: Manual of terminal work). Neuwied: Luchterhand.
Az Európai Munkahelyi Egészségügyi és Biztonsági Ügynökség Információs Hálózata. Számos nyelven elérhető, részletes információ: http://europe.osha.eu.int/