Dokumentáció/SL9.3/Rendszer/A rendszertöltő

Icon-loader.png A fejezet a GRUB, a SUSE LINUX-ban használt rendszertöltő beállítását írja le. A beállítások megadásához egy speciális YaST-modul áll rendelkezésre. Ha nincs tisztában a Linux indításával, akkor némi háttérinformáció megszerzéséhez olvassa el az alábbi részeket. A fejezet kitér néhány, a GRUB segítségével való indítás során gyakran fellépő problémára és ezek megoldására is.Ez a fejezet az indításkezelésre és a GRUB rendszertöltő beállítására koncentrál. A rendszerindítási folyamat részletesebb leírása: A Linux-rendszer indítása és beállítása. A rendszertöltő jelenti a gép (a BIOS) és az operációs rendszer (SUSE LINUX) közös felületét. A rendszertöltő konfigurációja adja meg az elindítandó operációs rendszert és beállításait.

A számítógép indulása

A számítógép bekapcsolása utáni első dolog az, hogy a BIOS (basic input output system) megkapja a vezérlést, inicializálja a képernyőt és a billentyűzetet és leteszteli a memóriát. Ezen a ponton nem tud háttértárról vagy külső eszközről.

Ezután a rendszer beolvassa az aktuális dátumot és időt, valamint a fontos perifériákról szóló információkat a CMOS-ból. A CMOS kiolvasása után a BIOS-nak fel kell ismernie az első merevlemezt a tulajdonságaival együtt, mint pl. a geometriája. Ezután be tudja onnan tölteni az operációs rendszert.

Az operációs rendszer betöltéséhez a rendszer betölt a merevlemezről a memóriába egy 512 byte-os szegmenst, és a szegmens elején lévő kódot végrehajtja. A benne lévő kódtól függ a rendszer betöltésének többi része. Ezért hívják a merevlemez első 512 byte-ját master boot recordnak (MBR).

Eddig a pontig (az MBR betöltéséig) az indítási folyamat független a telepített operációs rendszertől és minden PC-n ugyanaz. Ugyanígy a periféria eléréséhez szükséges rutinok (meghajtók) minden PC-n a BIOS-ban vannak tárolva.

Terminológia

Master Boot Record
Az MBR struktúráját egy operációsrendszer-független egyezmény adja meg. Az első 446 bájt a programkód számára van lefoglalva. Ezek jellemzően a rendszertöltő programot tartalmazzák, ebben az esetben a GRUB-ot. A következő 64 bájt a maximum négy bejegyzéssel rendelkező partíciótáblának biztosít területet (Partíciótípusok). A partíciótábla a merevlemez és a fájlrendszertípus particionálásával kapcsolatos adatokat tartalmazza. Az operációs rendszernek erre a táblázatra a merevlemez kezeléséhez van szüksége. Az MBR utolsó két bájtjának tartalmaznia kell egy statikus »mágikus számot« (AA55). Ha az MBR más értéket tartalmaz, akkor a BIOS és az összes PC-s operációs rendszer érvénytelennek tekinti.
Rendszerindító szektorok
A rendszerindító szektorok a merevlemez-partíciók első szektorai a kiterjesztett partíciók kivételével, amely más partíciók »tárolójaként« működik. Ezek a rendszerindító szektorok 512 bájt területet biztosítanak a megfelelő partíción telepített operációs rendszer indításához használt kódhoz. Ez a formázott DOS, Windows és OS/2 partíciók rendszerindító szektoraira érvényes, amelyek a fájlrendszer néhány fontos alapadatát tartalmazzák. Ezzel szemben a Linux-partíciók rendszerindító szektorai a fájlrendszer beállítása után kezdetben üresek. Éppen ezért egy Linux-partíció magától nem indítható el abban az esetben sem, ha egy kernelt és egy érvényes root fájlrendszert tartalmaz. A rendszer indítására szolgáló érvényes kóddal rendelkező rendszerindító-szektor ugyanazzal a mágikus számmal rendelkezik, mint az MBR az utolsó két bájtban (AA55).

Indításkezelés

A legegyszerűbb esetben – ha csak egy operációs rendszer van telepítve a számítógépen – az indításkezelés a fent leírt módon történik. Ha több operációs rendszer van telepítve egy számítógépen, akkor az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:
További rendszerek indítása külső adathordozóról
Az egyik operációs rendszer a merevlemezről indul. A többi operációs rendszer a külső adathordozón (hajlékonylemez, CD, USB-tároló) telepített rendszertöltő segítségével kerül indításra. Mivel a GRUB az összes többi operációs rendszert is be tudja tölteni, nem kell külső rendszertöltőt használni.
Rendszertöltő telepítése az MBR-ben
A rendszertöltő egyidejű telepítést és számos rendszerváltozó alternatív használatát teszi lehetővé egy számítógépen. A felhasználó az indítandó rendszert a rendszerindítási folyamat során tudja kiválasztani. Másik rendszerre váltáshoz a számítógépet újra kell indítani. Ez csak akkor lehetséges, ha a kiválasztott indításkezelő kompatibilis a telepített operációs rendszerekkel. A GRUB, a SUSE LINUX-ban használt indításkezelő az összes elterjedt operációs rendszert el tudja indítani. A SUSE LINUX alapértelmezés szerint az MBR-be telepíti a kiválasztott indításkezelőt.

A GRUB helyi merevlemezre (vagy cserélhető adathordozóra) telepítése helyett a rendszertöltő egy indítható hálózati kártyán keresztül tölthető be. Monitor nélküli rendszerek esetében a GRUB vezérelhető egy távoli soro konzolról. E két témakörrrel kapcsolatban további információ az alábbi részben érhető el: Speciális telepítési szituációk.

Rendszertöltő kiválasztása

A SUSE LINUX alapértelmezés szerint a GRUB rendszertöltőt használja. Bizonyos esetekben, illetve speciális hardver és szoftver együttes használata esetén a LILO megfelelőbb lehet. Egy LILO-t használó régebbi SUSE LINUX verzió frissítésekor a LILO kerül telepítésre. Új telepítés esetén a GRUB kerül telepítésre, hacsak a root partíció nem az alábbi rendszeren telepítődik:
  • CPU-függő RAID-vezérlők (mint például a legtöbb Promise vagy Highpoint vezérlő)
  • Szoftveres RAID
  • LVM

Rendszerindítás a GRUB segítségével

A GRUB (Grand Unified Bootloader) két részből áll. Az első rész (stage1) 512 bájtot tartalmaz, amely az MBR-be vagy a merevlemezpartíció vagy hajlékonylemez rendszerindító-szektorába íródik. Ezt követően a második rész (stage2) kerül betöltésre. Ez a rész tartalmazza az aktuális programkódot. Az első lépés egyetlen feladata a rendszertöltő második részének betöltése.

A stage2 el tudja érni a fájlrendszereket. Jelenleg az Ext2, Ext3, ReiserFS, Minix és a Windows által használt DOS FAT fájlrendszer támogatott. Bizonyos mértékben a JFS, XFS és UFS, valamint a BSD-rendszerek által használt FFS is támogatott. A 0.95-ös verzió óta a GRUB egy, az »El Torito« specifikációnak megfelelő, ISO 9660 szabványú fájlrendszert tartalmazó CD-ről vagy DVD-ről is el tudja indítani a rendszert. A GRUB még a rendszer indítása előtt el tudja érni a támogatott BIOS lemezeszközök (a BIOS által felismert hajlékonylemezek és merevlemezek, CD- és DVD-meghajtók) fájlrendszereit. A GRUB konfigurációs fájl módosításai (menu.lst) miatt az indításkezelőt nem kell többé újratelepíteni. A rendszer indításakor a GRUB újratölti a menüfájlt az érvényes elérési utakkal, valamint a kernel vagy a kezdeti memóriaeszköz (initrd) partícióadataival és megkeresi a fájlokat.

A GRUB tényleges konfigurációja az alább leírt három fájlra épül:

/boot/grub/menu.lst
Ez a fájl a GRUB segítségével indítható partíciókkal és operációs rendszerekkel kapcsolatos összes információt tartalmazza. Ezen adatok nélkül a rendszervezérlés nem adható át az operációs rendszernek.
/boot/grub/device.map
Ez a fájl lefordítja a GRUB és a BIOS-jelölés eszközneveit Linux-eszköznevekre.
/etc/grub.conf
Ez a fájl tartalmazza a paramétereket és opciókat, amelyekre a GRUB-nak a rendszertöltő megfelelő betöltéséhez szüksége van.A GRUB különféleképp vezérelhető. A grafikus menüből kiválaszthatók a meglévő konfiguráció rendszerindítási bejegyzései (nyitóképernyő). A beállítás a menu.lst fájlból kerül betöltésre.

A GRUB-ban az indítás előtt az összes paraméter módosítható. Így például kijavítható a menüfájl szerkesztésekor fellépő hiba. A rendszerindító parancsok interaktív módon is betölthetők egy bemeneti prompt segítségével (lásd Menüpontok szerkesztése a rendszerindítási folyamat során). A GRUB a rendszerindítás előtt biztosítja a kernel és az initrd helymeghatározásának lehetőségét. Ezen a módon akár egy olyan telepített operációs rendszer is elindítható, amelyhez nincs bejegyzés a rendszertöltő konfigurációjában.

A GRUB-parancsértelmező a GRUB emulációját biztosítja a telepített rendszeren. Ennek segítségével telepíthető a GRUB, vagy a használata előtt tesztelhetők az új beállítások. Lásd: A GRUB-parancsértelmező.

A GRUB rendszerindító menü

A rendszerindító menüt megjelenítő grafikus nyitóképernyő a /boot/grub/menu.lst GRUB konfigurációs fájlra épül, amely tartalmazza az összes partícióval és operációs rendszerrel kapcsolatos információt, amely a menü segítségével elindítható.

A rendszer minden indításakor a GRUB betölti a menüfájlt a fájlrendszerből. Ez azt jelenti, hogy a fájl módosítása után a GRUB-ot nem kell újratelepíteni. A YaST rendszertöltő segítségével módosítsa a GRUB-konfigurációt (A rendszertöltő beállítása a YaST segítségével).

A menüfájl parancsokat tartalmaz. A szintaxis nagyon egyszerű. Minden sor egy parancsot tartalmaz, amelyet szóközzel elválasztott opcionális paraméterek követnek, mint a parancsértelmezőben. Történeti okokból néhány parancs első paramétere elé = tehető. A megjegyzéseket egy kettőskereszt vezeti be (#).

A menüáttekintésben a menüpontok azonosításához minden bejegyzéshez adjon meg egy title bejegyzést. A title kulcsszót követő szöveg (a szóközöket is beleértve) választható menüpontként jelenik meg a menüben. A menüpont kiválasztásakor minden parancs végrehajtásra kerül a következő title bejegyzésig.

A legegyszerűbb eset más operációs rendszerek rendszertöltőire történő átirányítás. A parancs a chainloader és az argumentum általában a másik partíció rendszerindító blokkja a GRUB blokkjelölésben. Például:

chainloader (hd0,3)+1

A GRUB eszközneveinek leírása: Merevlemezek és partíciók névkonvenciói. A fenti példa az első merevlemez negyedik partíciójának első blokkját adja meg.

A kernel parancs segítségével adható meg egy kernelképfájl. Az első argumentum a partícióban lévő kernelképfájl elérési útja. A többi argumentum a parancssorban kerül a kernelnek átadásra.

Ha a kernel nem rendelkezik beépített segédprogramokkal a root partíció eléréséhez, az initrd fájlt egy külön GRUB-parancs segítségével kell megadni, amelynek egyetlen argumentuma az initrd fájl elérési útja. Mivel az initrd betöltési címe beíródik a betöltött kernelképbe, az initrd parancsnak közvetlenül a kernel parancsot kell követnie.

A root parancs leegyszerűsíti a kernel és az initrd fájlok megadását. A root egyetlen argumentuma egy GRUB-eszköz vagy egy GRUB-eszközön lévő partíció. Ez az eszköz kerül alkalmazásra az összes kernelhez, initrd fájlhoz és egyéb elérési utakhoz, amelyekhez explicit módon nincs megadva eszköz, a következő root parancsig. Ez a parancs a telepítés során létrehozott menu.lst fájlban nem kerül alkalmazásra. Ez csak a kézi szerkesztést segíti elő.

A boot parancs minden menübejegyzés végére odaértendő, nem kell külön beírni a menüfájlba. Ha azonban a GRUB-ot interaktív módon használja a rendszerindításhoz, akkor a boot parancsot meg kell adni a végén. Maga a parancs nem rendelkezik argumentumokkal. Ez egyszerűen csak elindítja a betöltött kernelképet vagy a megadott láncbetöltőt.

A menübejegyzések elkészítése után jelölje meg az egyiket alapértelmezett bejegyzésként. Ellenkező esetben az első bejegyzés (0 bejegyzés) lesz az. Egy időkorlát is megadható (másodpercben), amely után az alapértelmezett bejegyzést el kell indítani. Az időkorlát és az alapértelmezett érték általában megelőzi a menübejegyzéseket. Egy példafájl leírását megtalálja a következő helyen: Egy példa menüfájl.

Merevlemezek és partíciók névkonvenciói

A GRUB merevlemezekhez és partíciókhoz használt névkonvenciói eltérnek a normál Linux-eszközökétől. A GRUB-ban a partíciók számozása nullával kezdődik. Következésképp a (hd0,0) az első merevlemez első partíciója. Egy általános asztali gépen, amelyre egy merevlemez van csatlakoztatva elsődleges masterként, a megfelelő Linux-eszköznév a /dev/hda1.

A négy lehetséges elsődleges partícióhoz a 0 - 3 partíciószám kerül hozzárendelésre. A logikai partíciók számozása 4-től kezdődik:

(hd0,0)   az első merevlemez első elsődleges partíciója
(hd0,1)   második elsődleges partíció
(hd0,2)   harmadik elsődleges partíció
(hd0,3)   negyedik elsődleges partíció (sokszor kiterjesztett partíció)
(hd0,4)   első logikai partíció
(hd0,5)   második logikai partíció

A GRUB nem tesz különbséget az IDE-, SCSI- és RAID-eszközök között. A BIOS által felismert merevlemezek és más vezérlők a BIOS-ban lévő rendszerindítási szekvenciának megfelelően kerülnek számozásra.

Sajnos a GRUB nem tudja pontosan leképezni a Linux-eszközneveket BIOS-eszköznevekre. Egy algoritmus segítségével állítja elő a leképezést és menti el a device.map fájlba, amely szükség esetén szerkeszthető. A device.map fájllal kapcsolatos információt a következő rész tartalmaz: A device.map fájl.

Egy teljes GRUB elérési út zárójelek közé írt eszköznévből és a megadott partíció fájlrendszerén található fájl elérési útjából áll. Az elérési út törtvonallal kezdődik. Az indítható kernel például az alábbi módon adható meg egy olyan rendszeren, amely egy IDE-merevlemezt tartalmaz és ennek első partícióján Linux található:

(hd0,0)/boot/vmlinuz

Egy példa menüfájl

Az alábbi példa a GRUB-menüfájl szerkezetét mutatja be. A mintarendszerben legyen a /dev/hda5 alatt egy Linux indító partíció, a /dev/hda7 alatt egy root partíció és a /dev/hda1 alatt egy Windows-rendszer.

gfxmenu (hd0,4)/message
color white/blue black/light-gray
default 0
timeout 8

title linux
   kernel (hd0,4)/vmlinuz root=/dev/hda7 vga=791
   initrd (hd0,4)/initrd

title windows
   chainloader(hd0,0)+1

title floppy
   chainloader(fd0)+1

title failsafe
   kernel (hd0,4)/vmlinuz.shipped root=/dev/hda7 ide=nodma \
   apm=off acpi=off vga=normal nosmp maxcpus=0 3
   initrd (hd0,4)/initrd.shipped

Az első blokk a nyitóképernyő konfigurációját adja meg:

gfxmenu (hd0,4)/message
A message háttérkép a /dev/hda5 partíción található.
color white/blue black/light-gray
Színséma: fehér (előtér), kék (háttér), fekete (kiválasztás) és világosszürke (a kiválasztás háttere). A színséma nincs hatással a nyitóképernyőre, csak a testreszabható GRUB-menüre, amely akkor jelenik meg, ha az Esc billentyűvel kilép a nyitóképernyőből.
default 0
Alapértelmezés szerint az első menübejegyzés – title linux – kerül indításra.
timeout 8
Ha a rendszer nyolc másodpercig nem kap utasítást a felhasználótól, akkor a GRUB automatikusan elindítja az alapértelmezett bejegyzést.A második és legnagyobb blokk a különböző indítható operációs rendszereket jeleníti meg. Az egyes operációs rendszereket tartalmazó rész elejét a title kulcsszó jelzi.
  • Az első bejegyzés (title linux) a SUSE LINUX indításáért felelős. A kernel (vmlinuz) az első merevlemez első logikai partíciójában (az indítási partíció) található. A kernelparaméterek, mint például a root partíció és a VGA mód, itt adhatók meg. A root partíció a Linux névkonvenciójának megfelelően kerül megadásra (/dev/hda7/), mivel ezt az információt a kernel olvassa és a GRUB-nak nincs rá szüksége. Az initrd szintén az első merevlemez első logikai partíciójában található.
  • A második bejegyzés a Windows betöltéséért felelős. A Windows az első merevlemez első partíciójáról kerül betöltésre (hd0,0). A chainloader +1 parancs hatására a GRUB elolvassa és végrehajtja a megadott partíció első szektorát.
  • A következő bejegyzés hajlékonylemezről történő indítást tesz lehetővé a BIOS-beállítások módosítása nélkül.
  • A failsafe indítási opció a Linuxot olyan kernelparaméterekkel indítja el, amelyek segítségével a Linux problémás rendszereken is elindulhat.

A menüfájl szükség esetén módosítható. A GRUB a következő rendszerindítás során a módosított beállításokat használja. A fájl a YaST segítségével vagy egy tetszőleges szerkesztővel bármikor szerkeszthető. A GRUB szerkesztési funkciójával ideiglenes módosítások is végezhetők interaktív módon. Lásd Menüpontok szerkesztése a rendszerindítási folyamat során.

Menüpontok szerkesztése a rendszerindítási folyamat során

A grafikus GRUB indítási menüben a nyíl billentyűk segítségével válassza ki az indítandó operációs rendszert. Linux rendszer választása esetén az indítási promptnál további indítási paraméterek is megadhatók. Az egyes menübejegyzések közvetlen szerkesztéséhez nyomja meg az Esc gombot a nyitóképernyő elhagyásához, majd az E billentyűt. Az ilyen módosítás csak az aktuális indítási folyamatra érvényes és nem kerül véglegesen alkalmazásra.
Icon-Important.png Billentyűzetkiosztás az indítási folyamat során

Rendszerindításkor csak az US billentyűzetkiosztás áll rendelkezésre.

A szerkesztési mód aktiválásakor a nyíl billentyűk segítségével válassza ki a menübejegyzést, amelynek szerkeszteni kívánja a konfigurációját. A konfiguráció szerkeszthetővé tétele érdekében nyomja meg még egyszer az E billentyűt. Módosítsa a nem megfelelő partíció vagy elérési út részleteit, mielőtt azok negatív hatással lennének a rendszerindítási folyamatra. A szerkesztési módból kilépéshez és a menühöz visszatéréshez nyomja az Enter billentyűt. A bejegyzés indításához nyomja meg a B billentyűt. A további lehetséges műveleteket az alul látható súgószöveg mutatja.

A módosított rendszerindítási opciók állandó megadásához és a kernelhez továbbításához root felhasználóként nyissa meg a menu.lst fájlt, majd a meglévő sorhoz szóközzel elválasztva fűzze hozzá a megfelelő kernelparamétereket:

title linux
   kernel (hd0,0)/vmlinuz root=/dev/hda3 additional parameter
   initrd (hd0,0)/initrd

A rendszer következő indításakor a GRUB automatikusan alkalmazza az új paramétereket. Ez a módosítás a YaST rendszertöltő modul segítségével is végrehajtható. Szóközökkel elválasztva fűzze hozzá az új paramétereket a meglévő sorhoz.

Helyettesítő karakterek használata a rendszerindító kernel kiválasztásához

Egyéni kernelek fejlesztésekor vagy használatakor módosítani kell a menu.lst fájl bejegyzéseit vagy szerkeszteni kell a parancssort, hogy tükrözze az aktuális kernel és initrd fájlneveket. A folyamat leegyszerűsítése érdekében helyettesítő karakterek segítségével dinamikusan is frissíthető a GRUB kernellistája. Az egy adott mintának megfelelő kernelképfájlok ezután automatikusan hozzáadódnak az indítható rendszerképek listájához. Ügyeljen rá, hogy ehhez a funkcióhoz nincs támogatás.

A menu.lst fájlban egy további menübejegyzés megadásával aktiválja a helyettesítőkarakter-opciót. A használhatóság érdekében az összes kernel és initrd képnek egy közös alapnévvel és egy azonosítóval kell rendelkeznie, amely megfelel a kernelnek és a hozzárendelt initrd-nek. Tekintse át az alábbi beállítást:

initrd-default
initrd-test
vmlinuz-default
vmlinuz-test

Ebben az esetben a rendszerindító képfájlok megadhatók egyetlen GRUB-konfigurációban. A linux-default és linux-test menübejegyzésekhez a menu.lst fájlban az alábbi bejegyzés szükséges:

title linux-*
   wildcard (hd0,4)/vmlinuz-*
   kernel (hd0,4)/vmlinuz-* root=/dev/hda7 vga=791
   initrd (hd0,4)/initrd-*

Ebben a példában a GRUB a (hd0,4) partícióban keresi a helyettesítőkarakternek megfelelő bejegyzéseket. Ezek a bejegyzések új GRUB-menübejegyzéseket hoznak létre. Az előző példában a GRUB úgy viselkedik, mintha a menu.lst az alábbi bejegyzéseket tartalmazná:

title linux-default
   wildcard (hd0,4)/vmlinuz-default
   kernel (hd0,4)/vmlinuz-default root=/dev/hda7 vga=791
   initrd (hd0,4)/initrd-default
title linux-test
   wildcard (hd0,4)/vmlinuz-test
   kernel (hd0,4)/vmlinuz-test root=/dev/hda7 vga=791
   initrd (hd0,4)/initrd-test

A konfigurációval kapcsolatban problémák merülhetnek fel, ha a fájlnevek nem konzisztens módon kerülnek használatra, vagy ha a kiterjesztett fájlok egyike – például az initrd képfájl – hiányzik.

A device.map fájl

A device.map fájl a GRUB eszközneveit képezi le Linux-eszköznevekre. IDE- és SCSI-merevlemezeket egyaránt tartalmazó vegyes rendszerben a GRUB egy speciális eljárás segítségével megpróbálja kideríteni az indítási sorrendet, mivel a GRUB nem tud hozzáférni az indítási sorrenddel kapcsolatos BIOS-információhoz. A GRUB az elemzés eredményét elmenti a /boot/grub/device.map fájlba. Egy olyan rendszer esetén, amelynek BIOS-ban lévő indítási sorrendjében az IDE a SCSI előtt van, a device.map az alábbi módon jelenhet meg:
(fd0)  /dev/fd0
(hd0)  /dev/hda
(hd1)  /dev/sda

Mivel az IDE-, SCSI- és egyéb merevlemezek sorrendje különböző tényezőktől függ és a Linux nem tudja azonosítani a leképezést, a device.map fájlban lévő sorrend kézzel beállítható. Amennyiben a rendszerindítás során problémákat észlel, ellenőrizze, hogy a fájlban lévő sorrend megfelel-e a BIOS-ban lévő sorrendnek, és ha szükséges, az ideiglenes módosításhoz használja a GRUB-parancsértelmezőt (A GRUB-parancsértelmező). A Linux-rendszer elindítása után a device.map fájl a YaST rendszertöltő modul vagy egy tetszőleges szerkesztőprogram segítségével módosítható.

A device.map kézzel történő módosítása után az alábbi parancs végrehajtásával telepítse újra a GRUB-ot. A parancs hatására a device.map újra betöltődik és a grub.conf fájlban megjelenített parancsok végrehajtásra kerülnek:

grub --batch < /etc/grub.conf

Az /etc/grub.conf fájl

A GRUB harmadik fontos konfigurációs fájlja (a menu.lst és a device.map mellett) az /etc/grub.conf. Ez a fájl tartalmazza azokat a paramétereket és opciókat, amelyekre a grub parancsnak a rendszertöltő megfelelő telepítéséhez szüksége van:
root (hd0,4)
   install /grub/stage1 d (hd0) /grub/stage2 0x8000 (hd0,4)/grub/menu.lst
   quit

Az egyes bejegyzések jelentése:

root (hd0,4)
A parancs hatására a GRUB a további parancsokat az első merevlemez első logikai partíciójára (az indítófájlok helyére) alkalmazza.
install paraméter
A grub parancsot az install paraméterrel kell futtatni. A rendszertöltő stage1 részét az első merevlemez MBR-jébe (/grub/stage1 d (hd0)) kell telepíteni, a stage2 részt pedig a 0x8000 (/grub/stage2 0x8000) memóriacímre kell betölteni. Az utolsó bejegyzés ((hd0,4)/grub/menu.lst) megmutatja a GRUB-nak, hogy a menüfájlt hol kell keresni.

A GRUB-parancsértelmező

A GRUB-nak valójában két verziója létezik: egy rendszertöltő és egy normál Linux-program az /usr/sbin/grub könyvtárban. Ezt a programot GRUB-parancsértelmezőnek hívjuk. Az a funkció, amely a GRUB-ot telepíti rendszertöltőként a merevlemezen vagy hajlékonylemezen, integrált része a GRUB-nak az install és a setup parancsok formájában. Ez elérhető a GRUB-parancsértelmezőben a Linux betöltésekor.

A setup és az install parancs szintén rendelkezésre áll az indítási folyamatban a Linux elindítása előtt. Ez leegyszerűsíti a nem betölthető hibás rendszer javítását, mivel a rendszertöltő hibás konfigurációs fájlja a paraméterek kézi megadásával kijavítható. A paraméterek kézi megadása a rendszerindítási folyamat során az új beállítások tesztelésekor is hasznos, hiszen nem befolyásolja a natív rendszert. Egyszerűen adja meg a próba konfigurációs fájlt a menu.lst fájléhoz hasonló szintaxissal. Majd a meglévő konfigurációs fájl módosítása nélkül tesztelje a bejegyzés funkcióját. Egy új kernel teszteléséhez például adja meg a kernel parancsot és az új kernel elérési útját. Ha a rendszerindítási folyamat sikertelen, akkor a következő indításkor továbbra is használhatja az ép menu.lst fájlt. Hasonlóan a hibás menu.lst fájl ellenére a parancssori felület is használható a rendszer indításához a kijavított paraméterek megadásával. A futó rendszeren a megfelelő paraméter a menu.lst fájlban adható meg a rendszer állandóan indíthatóvá tétele érdekében.

A GRUB-eszközök Linux-eszköznevekre leképezése csak a GRUB-parancsértelmező Linux programként futtatásakor lényeges (a grub parancs beírásával, lásd: A device.map fájl). Ehhez a program a device.map fájlt olvassa. További információt az alábbi rész tartalmaz: A device.map fájl.

Rendszerindítási jelszó beállítása

Bár az operációs rendszer indítása előtt kerül elindításra, a GRUB lehetővé teszi a fájlrendszerek elérését. A root jogosultsággal nem rendelkező felhasználók elérhetik a Linux-rendszer azon fájljait, amelyhez a rendszer indítása után már nem férhetnek hozzá. Az ilyen típusú hozzáférés letiltásához illetve annak megakadályozásához, hogy a felhasználók bizonyos operációs rendszereket elindítsanak, állítson be egy rendszerindítási jelszót.

Rendszerindítási jelszó beállításához root felhasználóként a következőképpen kell eljárni:

1. A root promptnál írja be a grub parancsot.

2. Titkosítsa a jelszót a GRUB-parancsértelmezőben:

grub> md5crypt
Password: ****
Encrypted: $1$lS2dv/$JOYcdxIn7CJk9xShzzJVw/

3. Illessze be a titkosított karaktersorozatot a menu.lst fájl globális részébe:

gfxmenu (hd0,4)/message
color white/blue black/light-gray
default 0
timeout 8
password --md5 $1$lS2dv/$JOYcdxIn7CJk9xShzzJVw/
A GRUB-parancsok ezután a rendszerindítási promptnál csak a P billentyű lenyomása és a jelszó megadása után hajthatók végre. A felhasználók azonban továbbra is elindíthatják a rendszerindítás menüben lévő összes operációs rendszert.

4. Annak megakadályozásához, hogy a rendszerindítás menüben lévő operációs rendszerek egy részét el lehessen indítani, a menu.lst fájl minden olyan részéhez hozzá kell adni a lock bejegyzést, amelyeket jelszóval kíván védeni. Például:

title linux
kernel (hd0,4)/vmlinuz root=/dev/hda7 vga=791
initrd (hd0,4)/initrd
lock

Ha a rendszer újraindítása után a rendszerindítás menüben a Linux-bejegyzést választotta, az alábbi hibaüzenet jelenik meg:

Error 32: Must be authenticated

A menübe belépéshez nyomja meg az Enter gombot. A jelszóprompt megnyitásához nyomja meg a P billentyűt. A jelszó megadása és az Enter megnyomása után a kiválasztott operációs rendszernek (ebben az esetben a Linuxnak) el kell indulnia.

Icon-Important.png Rendszerindítási jelszó és nyitóképernyő

Amennyiben jelszót használt a GRUB-hoz, a szokásos nyitóképernyő nem jelenik meg.

Rendszerindítás a LILO segítségével

A LILO rendszertöltő alkalmas az MBR-be telepítésre. A LILO hozzáfér két valós-módú merevlemezhez, és képes megtalálni az összes szükséges adatot a merevlemezekről a partíciós adatok ismerete nélkül. Emellett a második merevlemezről is indítható operációs rendszer. A DOS indítási folyamatával ellentétben a LILO figyelmen kívül hagyja a partíciós tábla bejegyzéseit.

A fő különbség a DOS indítási folyamatához képest a más telepített operációs rendszer indításának lehetősége. Az MBR memóriába töltése után elindul a LILO, mely választást tesz lehetővé a telepített operációs rendszerek listájáról. A rendszer indulásakor képes betölteni az indítási szektorokat a partíciókról a megfelelő partíción lévő operációs rendszer indításához, vagy képes betölteni a Linux kernelt és elindítani a Linuxot. A kernelnek történő parancsadás fontos lehetőségét is nyújtja. Biztonsági okokból a LILO szolgáltatásai jelszóval védhetőek.

A LILO indítási mechanizmusa a következő részekből áll:

  • A LILO indítási szektor a LILO kód inicializáló részével (first stage), amely aktiválja a LILO-t a rendszerindítás folyamán.
  • A /boot/boot-menu.b-ben található LILO gépi kód.
  • A /boot/map térkép fájl, ahová a LILO beírja a Linux kernelek helyét és más adatokat a telepítés során.
  • Nem kötelező: a /boot/message üzenet-fájl, amely a választható operációs rendszerek listáját tartalmazó grafikus menüt jeleníti meg.
  • A különböző Linux kernelek és indítási szektorok, amelyeket a LILO kínál.
Icon-Important.png A térkép fájl törlése írási művelet során

Bármilyen, ezeken a fájlokon végzett írási művelet (fájl-mozgatás is) elrontja a térkép-fájlt -- hacsak nem frissítjük a LILO-t (olvassa el a Frissítés a konfiguráció változtatása után részt). Ez különösen fontos kernelcserék esetén.

A következő helyek alkalmasak a LILO indítási szektor tárolására:

  • Hajlékonylemezen
Ez a legegyszerűbb, egyben leglassabb módja a LILO-val indításnak. Akkor válassza ezt a lehetőséget, ha nem akarja módosítani az indítási szektort.
  • Az első merevlemez elsődleges Linux partíciójának indítási szektorában
Ez változatlanul hagyja az MBR-t. Indításához a partíciót aktívvá kell tenni. Indítsa az fdisket root-ként az fdisk -s <partition> paranccsal. A program egy parancsot fog kérni. Kérje le a rendelkezésre álló parancsok listáját az m leütésével. Az a parancs használható a partíció aktívvá tételéhez.
  • Az MBR-ben
Ez a lehetőség kínálja a legnagyobb rugalmasságot. Ez az egyetlen lehetséges alternatíva, ha az összes Linux partíció a második merevlemezen található és nincs kiterjesztett partíció az első merevlemezen. Az MBR beállításait különös figyelemmel kell szerkeszteni, mivel minden hibának komoly következménye lehet.

A LILO konfigurálása

A lilo.conf szerkezete

A LILO telepítése és eltávolítása

Frissítés a konfiguráció változtatása után

Icon-expand.png Ez a fejezet kiegészítésre szorul

Speciális telepítési szituációk

A rendszer indítása hálózaton keresztül

Icon-expand.png Ez a fejezet kiegészítésre szorul

A rendszertöltő beállítása a YaST segítségével

A rendszertöltő beállításának legegyszerűbb módja SUSE LINUX rendszeren a YaST megfelelő moduljának használata. A YaST vezérlőközpontban válassza ki a RendszerRendszertöltő beállítása menüpontot. Megjelennek a rendszer aktuális rendszertöltő-beállításai és itt végezhetők el a kívánt módosítások. Lásd A rendszertöltő beállítása a YaST segítségével.
A rendszertöltő beállítása a YaST segítségével

A főablak

A konfigurációs adatokat megjelenítő táblázat három oszlopból áll. A Módosított fejléc alatt (baloldalon) a jelzők a középső oszlopban felsorolt módosított paramétereket mutatják. Egy paraméter hozzáadásához kattintson a Hozzáadás gombra. Egy meglévő paraméter értékének megváltoztatásához válassza ki a paramétert egy kattintással, majd kattintson a Szerkesztés gombra. Ha egyáltalán nincs szükség egy meglévő paraméterre, akkor válassza ki, majd kattintson a Törlés gombra. A Visszaállítás az alábbi lehetőségeket kínálja:

Javaslat egy új konfigurációhoz
Új konfigurációs javaslatokat állít elő. A rendszerindító menüben a más partíciókon lévő régebbi Linux verziók vagy más operációs rendszerek is megjelenítésre kerülnek, lehetővé téve a Linux vagy a régebbi rendszertöltő elindítását. Az utóbbi egy második rendszerindító menübe visz.
Teljesen új konfiguráció
Lehetővé teszi a teljes konfiguráció létrehozását nulláról. Nem készülnek javaslatok.
Beállítások beolvasása a lemezről
Ha a módosítások után nincs megelégedve az eredménnyel, akkor ezzel a menüponttal töltse újból be az aktuális konfigurációt.
Javaslat kombinálása létező GRUB-bejegyezésekkel
Ha telepítve van egy másik operációs rendszer és egy régebbi Linux-verzió van más partíciókon, akkor létrejön egy új menü, amelyben egy bejegyzés tartozik az új SUSE LINUX rendszerhez, egy a másik operációs rendszerhez, valamint szerepel benne a régi rendszerindító menü összes bejegyzése. Ez a folyamat eltarthat egy ideig. Mindez nem lehetséges LILO használata esetén.
A merevlemez MBR-ének visszaállítása
A merevlemezen mentett MBR visszaírásra kerül.A Konfiguráció szerkesztése menüponttal egy szövegszerkesztőben módosíthatja a megfelelő konfigurációs fájlokat. A szerkesztendő fájlt válassza ki a mező segítségével. A módosítások mentéséhez kattintson az OK gombra. A rendszertöltő konfigurációból kilépéshez kattintson a Mégse gombra. A főablakba visszatéréshez kattintson a Vissza gombra.

A rendszertöltő beállítási lehetőségei

A YaST segítségével végzett konfiguráció egyszerűbb, mint a fájlok közvetlen szerkesztése. Válasszon ki egy beállítást, majd kattintson a Szerkesztés gombra. Erre megnyílik egy párbeszédablak, amelyben a beállítások az igényeknek megfelelően módosíthatók. A módosítások megerősítéséhez és a főmenübe való visszatéréshez kattintson az OK gombra. Itt folytathatja a többi beállítás módosítását. A rendelkezésre álló lehetőségek a használt rendszertöltőtől függenek. Az alábbi lista bemutatja a GRUB rendszertöltő néhány beállítását:

Rendszertöltő típusa
E beállítás segítségével lehet váltani a GRUB és a LILO között. Folytassa egy másik párbeszédablakban, amelyben meg kell adni a módosítás végrehajtásának módját. Az aktuális GRUB-konfiguráció átalakítható például egy hasonló LILO-konfigurációra. Néhány beállítás azonban elveszhet, ha nem állnak rendelkezésre egyenértékű lehetőségek. Létrehozható egy új konfiguráció is nulláról, illetve előállítható és szerkeszthető egy konfigurációs javaslat.
Ha a rendszertöltő konfigurációját a futó rendszerben indítja el, akkor a konfiguráció a merevlemezről is betölthető. Ha vissza kíván térni az eredeti rendszertöltőhöz, akkor ennek konfigurációját az utolsó menüpont segítségével töltheti be. Ez a lehetőség azonban csak addig áll rendelkezésre, amíg be nem zárja be a rendszertöltő modult.
Rendszertöltő telepítési helye
A párbeszédablak segítségével adja meg, hogy a rendszertöltő hol kerüljön telepítésre: a master boot recordban (MBR), a rendszerindító partíció rendszerindító szektorában (ha van ilyen), a root partíció rendszerindító szektorában vagy egy hajlékonylemezen. Másik hely megadásához használja az Egyéb lehetőséget.
Lemezek sorrendje
Ha a számítógépben egynél több merevlemez van, akkor adja meg a lemezek indítási sorrendjét a gép BIOS-ában megadott módon.
Alapértelmezett bejegyzés
Ezzel a beállítással adja meg a kernelt vagy az operációs rendszert, amelyet alapértelmezés szerint el kell indítani. A kiválasztott rendszer az időkorlát letelte után elindul. Ebben a menüben a rendszerindító menü bejegyzései láthatók, mellette Szerkesztés gombokkal. Válasszon ki egy bejegyzést a listából és kattintson a Beállítás alapértelmezettként lehetőségre. Ezen a ponton a bejegyzés a Szerkesztés gombbal is módosítható.
Elérhető bejegyzések
A rendszerindító menü meglévő bejegyzései megjelenítésre kerülnek a fő ablakban e beállítás alatt. Ha kiválasztja ezt a beállítást, majd rákattint a Szerkesztés gombra, akkor megjelenik egy, az Alapértelmezett bejegyzés ablakkal egyenértékű párbeszédablak.
Rendszertöltő partíció aktívvá tétele
Ezzel a menüponttal aktiválható az a partíció, amelynek rendszerindító szektora tartalmazza a rendszerindítót, függetlenül attól a partíciótól, amelyen a rendszertöltő súgófájljait tartalmazó könyvtár található (/boot vagy a gyökérkönyvtár /).
Az MBR-ben lévő kód helyettesítése
Ha a GRUB az MBR-be került telepítésre, vagy a rendszert egy új merevlemezen telepíti és nem az MBR-be kívánja telepíteni a GRUB-ot, akkor ezzel a menüponttal állíthatja vissza az általános rendszertöltő kódot az MBR-be.
Fájlok és a merevlemezek részeinek mentése
Elmenti a módosított merevlemez-területeket.
A mentett MBR hozzáadása a rendszertöltő menühöz
Hozzáadja a mentett MBR-t a rendszertöltő menühöz.Az Időkorlát segítségével adja meg, hogy a rendszertöltőnek meddig kell várnia billentyűleütésre az alapértelmezett rendszer elindítása előtt. A Hozzáadás segítségével számos egyéb beállítás is megadható. A lehetséges beállításokkal kapcsolatos részletekért tekintse meg a megfelelő kézikönyvoldalakat (grub(8) és lilo(8)), valamint a http://www.gnu.org/software/grub/manual/ címen található online dokumentációt.

A Linux-rendszertöltő eltávolítása

A YaST segítségével eltávolítható a Linux rendszertöltő, és az MBR visszaállítható a Linux telepítése előtti állapotba. A telepítés során a YaST automatikusan létrehoz egy biztonsági mentést az eredeti MBR-ről és kérésre a GRUB felülírásával visszaállítja azt.

A GRUB eltávolításához indítsa el a YaST rendszertöltő modult (RendszerRendszertöltő beállítása). Az első párbeszédablakban válassza ki a VisszaállításA merevlemez MBR-ének visszaállítása menüpontot, majd a Befejezés menüpont segítségével lépjen ki a párbeszédablakból. Az MBR-ben a GRUB felülíródik az eredeti MBR adataival.

Master Boot record (MBR) visszaállítása

  • DOS, Win9x/ME: DOS vagy Windoes gépek MBR visszaállítása rendkívül egyszerű. Nem kell mást tenni, mint DOS operációs rendszerrel elindítani a számítógépek (floppy lemezzel), és az fdsik /MBR parancsot használni (ez a parancs az MS-DOS 5.0 verzió óta létezik). Ez a parancs az első 446 bájtot írja felül és nem nyúl hozzá a partíciós táblához, kivéve ha az MBR érvénytelen infrormációkat tartalmaz. Ebben az esetben a partíciós táblát üresre állítja. Az MBR visszaállítása után megfelelő partíciót meg indító partíciónak kell megjelölni az fdisk segítségével.
  • Windows XP: El kell indítani a számítógépet Windows XP telepítő CD-ről, majd az R billentyűt kell megnyomni a recovery console eléréséhez. Ki kell választani a Windows XP telepítési helyét majd megadni az adminisztrátor jelszavát. A kapott konzolon be kell írni a FIXMBR parancsot, majd meg kell nyomni a y billentyűt a művelet jóváhagyásához. Az exit paranccsal a számítógép újraindítható.
  • Windows 2000: El kell indítani a számítógépet Windows 2000 telepítő CD-ről, az R majd a C billentyűt kell megnyomni a recovery console eléréséhez. Ki kell választani a Windows XP telepítési helyét majd megadni az adminisztrátor jelszavát. A kapott konzolon be kell írni a FIXMBR parancsot, majd meg kell nyomni a y billentyűt a művelet jóváhagyásához. Az exit paranccsal a számítógép újraindítható.

Rendszerindító CD-k készítése

Ha problémák lépnek fel a rendszertöltővel végzett indításakor, vagy ha a rendszertöltő nem telepíthető a merevlemez vagy kislemez MBR-jére, akkor létre lehet hozni egy indítható CD-t a Linux indításához szükséges összes fájllal. Ehhez egy CD-íróra van szükség a rendszeren.

Az indítható CD-ROM létrehozásához a GRUB segítségével csupán a stage2 egy stage2_eltorito nevű, speciális formájára van szükség, illetve igény esetén egy testreszabott menu.lst fájlra. A klasszikus stage1 és stage2 fájlokra nincs szükség.

Hozzon létre egy könyvtárat, amelyben az ISO-rendszerképfájl előállításra kerül. Használja például a cd /tmp és mkdir iso parancsokat. Az mkdir -p iso/boot/grub parancs segítségével készítsen egy alkönyvtárat a GRUB számára. Másolja át a stage2_eltorito fájlt a grub könyvtárba:

cp /usr/lib/grub/stage2_eltorito iso/boot/grub 

A kernelt (/boot/vmlinuz), az initrd (/boot/initrd) valamint a /boot/message fájlt is másolja az iso/boot/ könyvtárba:

cp /boot/vmlinuz iso/boot/
cp /boot/initrd iso/boot/
cp /boot/message iso/boot/

Ahhoz, hogy a GRUB elérhesse ezeket, másolja a menu.lst fájlt az iso/boot/grub könyvtárba, majd állítsa be az elérési út bejegyzéseket, hogy azok a CD-ROM eszközre mutassanak. Ehhez cserélje le a merevlemezek eszközneveit (hd*) a CD-ROM meghajtó eszköznevére (cd) az elérési utakban:

gfxmenu (cd)/boot/message
timeout 8
default 0

title Linux
    kernel (cd)/boot/vmlinuz root=/dev/hda5 vga=794 resume=/dev/hda1
splash=verbose showopts
    initrd (cd)/boot/initrd
mkisofs -R -b boot/grub/stage2_eltorito -no-emul-boot \
  -boot-load-size 4 -boot-info-table -o grub.iso iso

Majd a preferált segédprogram segítségével írja az eredményül kapott grub.iso fájlt a CD-re.

A ZIPL betöltő

Icon-expand.png Ez a fejezet kiegészítésre szorul

A grafikus SUSE képernyő

A SUSE LINUX 7.2 óta a grafikus SUSE képernyő megjelenik az első konzolon, ha a »vga=<érték>« kernelparamétert használja. A YaST segítségével történő telepítés esetén ez az opció automatikusan aktiválásra kerül a kiválasztott felbontásnak és grafikus kártyának megfelelően. A SUSE képernyő háromféleképpen tiltható le, ha szükséges:
A SUSE képernyő szükség szerinti letiltása.
A grafikus képernyő letiltásához a parancssorban adja ki az echo 0 >/proc/splash parancsot. Az újbóli aktiváláshoz adja ki az echo 1 >/proc/splash parancsot.
A SUSE képernyő alapértelmezés szerinti letiltása.
Adja hozzá a splash=0 kernelparamétert a rendszertöltő beállításaihoz. További információ: A rendszertöltő. Ha a szöveges módot preferálja, amely a korábbi verziók alapértelmezett beállítása volt, akkor állítsa be a vga=normal értéket.
A SUSE képernyő teljes letiltása.
Fordítson le egy új kernelt és a keretpuffer támogatása részben tiltsa le a Nyitóképernyő használata rendszerindítási logó helyett opciót.
Icon-info.png Ötlet:

A kernel keretpuffer támogatásának letiltása a nyitóképernyőt is automatikusan letiltja. A SUSE egyéni kernel használatakor nem tud támogatást biztosítani a rendszerhez.

Hibaelhárítás

Ez a rész a GRUB segítségével való rendszerindítás néhány gyakori problémáját sorolja fel és röviden leírja a lehetséges megoldásokat. A problémák egy részével a Támogatási adatbázis cikkei foglalkoznak (http://portal.suse.de/sdb/en/index.html). Ha egy adott probléma nincs benne a listában, akkor a https://portal.suse.com/PM/page/search.pm címen található Támogatási adatbázis keresési párbeszédablaka segítségével keressen rá néhány kulcsszóra, mint például a GRUB, rendszerindítás és a rendszertöltő.
GRUB és XFS
Az XFS a partícióindító blokkban nem hagy helyet a stage1 számára. Ezért a rendszertöltő helyeként nem szabad megadni XFS partíciót. Ez a probléma egy külön indítási partíció létrehozásával oldható meg, amely nem XFS-sel van formázva.
GRUB és JFS
Habár technikailag lehetséges, a GRUB és JFS kombinációja problémás. Ebben az esetben hozzon létre egy külön rendszerindítási partíciót (/boot), és formázza Ext2-ként. Telepítse a GRUB-ot ezen a partíción.
A GRUB GRUB Geom Error hibát jelent
A GRUB a rendszer indításakor ellenőrzi a csatlakoztatott merevlemezek geometriáját. Bizonyos esetekben a BIOS inkonzisztens információt ad vissza és a GRUB GRUB Geom Error hibát jelent. Ebben az esetben használja a LILO-t vagy frissítse a BIOS-t. A LILO telepítésével és beállításával kapcsolatos részletes információ a terméktámogatási adatbázisban található, a LILO kulcsszó alatt.
A GRUB akkor is ezt a hibaüzenetet adja vissza, ha a Linux a BIOS-ban nem bejegyzett merevlemezre lett telepítve. A rendszertöltő stage1 része megtalálható és megfelelően betöltésre került, de a stage2 nem található. Ez a probléma az új hardver BIOS-ban való bejegyzésével megoldható.
Az IDE és SCSI merevlemezeket tartalmazó rendszer nem indul
Elképzelhető, hogy a YaST a telepítés során rosszul határozta meg a merevlemezek indítási sorrendjét (és ez nem lett kijavítva). A GRUB a /dev/hda-ra például hd0-ként, a /dev/sda-ra pedig hd1-ként hivatkozhat, pedig a BIOS-ban lévő indítási sorrend fordított (SCSI előtt IDE).
Ebben az esetben az indítási folyamat során a GRUB-parancssor segítségével javítsa ki a merevlemezeket. A rendszer indulása után az új leképezés állandósítása érdekében módosítsa a device.map fájlt. Ezután a /boot/grub/menu.lst és /boot/grub/device.map fájlokban ellenőrizze a GRUB-eszközneveket, majd az alábbi parancs segítségével telepítse újra a rendszertöltőt:
grub --batch < /etc/grub.conf
Windows indítása a második merevlemezről
Néhány operációs rendszer, mint például a Windows, csak az első merevlemezről indítható. Ha egy ilyen operációs rendszer nem az első merevlemezre van telepítve, akkor a megfelelő menübejegyzés logikailag módosítható.
...
title windows
map (hd0) (hd1)
map (hd1) (hd0)
chainloader(hd1,0)+1
...
Ebben a példában a Windows a második merevlemezről kerül elindításra. Ezen okból a merevlemezek logikai sorrendje a map segítségével megváltoztásra került. Ez a módosítás nem befolyásolja a GRUB-menüfájl logikáját. A második merevlemezt kell megadni a chainloader számára.

További információ

A GRUB-bal kapcsolatos bővebb információ a http://www.gnu.org/software/grub/ címen található. Ha a texinfo telepítve van a gépre, akkor a parancsértelmezőben az info grub parancs beírásával tekintse meg a GRUB info oldalakat. A speciális esetekkel kapcsolatos tudnivalók eléréséhez a http://portal.suse.de/sdb/en/index.html címen található Terméktámogatási adatbázisban rákereshet a »GRUB« kulcsszóra.