The wikis are now using the new authentication system.
If you did not migrate your account yet, visit https://idp-portal-info.suse.com/

Dokumentáció/SL9.3/Rendszer

Icon-64bit.png 32 és 64 bites alkalmazások 64 bites rendszerkörnyezetben
A SUSE LINUX számos 64 bites platformhoz rendelkezésre áll. Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az összes tartalmazott alkalmazás át lett írva 64 bites platformokra. A SUSE LINUX támogatja 32 bites alkalmazások használatát 64 bites rendszerkörnyezetben. Ez a fejezet rövid áttekintést nyújt a támogatás 64 bites SUSE LINUX platformokon megvalósításáról. Bemutatja, hogy a 32 bites alkalmazások hogyan kerülnek végrehajtásra (futási támogatás), és hogy a 32 bites alkalmazásokat hogyan kell lefordítani, hogy 32 és 64 bites rendszerkörnyezetekben egyaránt futhassanak. Ezen felül a Kernel API-val kapcsolatos információt, valamint annak leírását tartalmazza, hogy a 32 bites alkalmazások hogyan futnak 64 bites kernel alatt.
Icon-install.png A Linux-rendszer indítása és beállítása
A Linux-rendszer indítása összetett folyamat. A rendszer számos komponensének kell hiba nélkül együttműködnie. Ez a fejezet az alapul szolgáló irányelveket és az érintett komponenseket tekinti át. A futási szintek és a SUSE sysconfig segítségével történő rendszerkonfigurációját szintén ebben a fejezetben írjuk le.
Icon-loader.png A rendszertöltő
A fejezet a GRUB, a SUSE LINUX-ban használt rendszertöltő beállítását írja le. A beállítások megadásához egy speciális YaST-modul áll rendelkezésre. Ha nincs tisztában a Linux indításával, akkor némi háttérinformáció megszerzéséhez olvassa el az alábbi részeket. A fejezet kitér néhány, a GRUB segítségével való indítás során gyakran fellépő problémára és ezek megoldására is.Ez a fejezet az indításkezelésre és a GRUB rendszertöltő beállítására koncentrál. A rendszerindítási folyamat részletesebb leírása: A Linux-rendszer indítása és beállítása. A rendszertöltő jelenti a gép (a BIOS) és az operációs rendszer (SUSE LINUX) közös felületét. A rendszertöltő konfigurációja adja meg az elindítandó operációs rendszert és beállításait.
Icon-project.png A Linux-kernel
A kernel kezeli a Linux-rendszer hardvereszközeit és teszi őket elérhetővé a különböző folyamatok számára. Bár a jelen fejezet senkiből nem fog kernelgurut csinálni, de azt mindenesetre tartalmazza, hogyan lehet végrehajtani a kernel frissítését és lefordítani, illetve telepíteni egy saját vagy új kernelt. Ha a fejezet útmutatásait követi, akkor a korábbi kernel működőképes marad és szükség esetén el is indítható.
Icon-initrd.png A kezdeti memóriaeszköz: initrd
A Linux-kernel betöltését és a gyökérkönyvtár (/) csatolását követően betöltődhetnek különböző programok és további, kiegészítő funkciókat biztosító kernelmodulok integrálódhatnak. A gyökérkönyvtár csatolásához azonban bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. A kernelnek szüksége van a megfelelő (legfőképpen az SCSI-) illesztőprogramokra, hogy kezelni tudja az eszközt, amelyen a gyökér fájlrendszer található. A kernelben meg kell lennie annak a kódnak is, amellyel el tudja olvasni a különféle fájlrendszereket (ext2, reiserfs, romfs stb). Ha pedig a gyökérkönyvtár titkosított, akkor jelszó szükséges a fájlrendszer csatolásához.
Icon-susecd.png A SUSE LINUX speciális jellemzői
Ez a fejezet a Linux szabványokról, különféle szoftvercsomagokról, a virtuális konzolokról, valamint a billentyűzetkiosztásról tartalmaz információt. Ezt követi egy fejezet a nyelv- és országspecifikus beállításokról.
Icon-xwindow.png Az X Window rendszer
Az X Window rendszer (X11) a grafikus felhasználói felületek de facto szabványa UNIX alatt. Az X egy hálózatos rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az egyik gépen elindított alkalmazások megjelenítésre kerüljenek egy tetszőleges hálózaton (LAN vagy internet) keresztül csatlakoztatott másik gépen. Ez a fejezet a beállítást, optimalizálási lehetőségeket, a betűkészletek SUSE LINUX alatti használatával kapcsolatos háttérinformációt, valamint az OpenGL és a 3D beállítását írja le. Ez a fejezet S/390 és zSeries gépeken futó SUSE LINUX Enterprise Server rendszerekre nem alkalmazható, mivel az XFree nem támogatja e rendszerek megjelenítőit.
Icon-printer.png Nyomtatók üzemeltetése
Ez a fejezet a SLES 8-ról SUSE LINUX Enterprise Server 9-re átállással foglalkozik. Ezenfelül általános tudnivalókat tartalmaz a nyomtatók üzemeltetéséről, valamint segítséget nyújt a megfelelő hálózati nyomtatási megoldás kialakításában és annak üzemeltetésében. A fejezet főleg a CUPS használatára koncetrál, valamint egy külön alfejezet foglalkozik a nyomtatók üzemeltetésének leggyakoribb buktatóival és azok kiküszöbölésével.
Icon-mobil.png Mobil számítástechnika Linuxszal
Ez a fejezet arról szól, hogyan alkalmazható a Linux mobil számítástechnikai megoldásként és mivel is jár mindez. Röviden áttekintjük a felhasználás különböző területeit és a használt hardver legfontosabb jellemzőit. Szó kerül a maximális teljesítmény speciális követelményeihez kialakított szoftvermegoldásokról, valamint az energiafogyasztás minimalizálásának lehetőségeiről is. A fejezet a tárggyal kapcsolatos legfontosabb információforrások áttekintésével zárul.A mobil számítástechnika kifejezés kapcsán a legtöbb embernek a a noteszgépek, PDA-k, mobiltelefonok és a közöttük cserélt adatok jutnak az eszébe. Ebben a fejezetben azonban a mobil hardverkomponensekről is szó lesz: például a külső merevlemezekről, flash-meghajtókról és digitális kamerákról, amelyek csatlakoztathatók nemcsak noteszgépekhez, hanem asztali rendszerekhez is.
Icon-pcmcia.png PCMCIA
Ez a szakasz a noteszgépekben található PCMCIA-hardver és -szoftver speciális szempontjait taglalja. A PCMCIA a Personal Computer Memory Card International Association rövidítése, és a kapcsolódó hardver és szoftver összefoglaló neveként egyaránt használják. Az alábbi szakaszban leírt hardverjellemzők nem találhatók meg az IBM S/390 és zSeries gépekben. Éppen ezért az alábbi szakasz ezekre a platformokra nem vonatkozik.
Icon-profil.png Rendszerbeállítások profil kezelése
Ez a fejezet az SCPM-et (system configuration profile management, rendszerbeállítások profil kezelése) mutatja be. Az SCPM segítségével a számítógép konfigurációja a különböző működési környezetekhez, illetve hardverkonfigurációkhoz igazítható. Az SCPM egy sor rendszerprofilt használ a különféle helyzetekhez. Mivel az SCPM segítségével egyszerű a váltás két rendszerprofil között, nincs szükség a rendszer kézi átkonfigurálására.
Icon-powersave.png Energiagazdálkodás
Ez a fejezet a Linuxban használt különféle energiagazdálkodási technológiákat tekinti át. Részletesen leírjuk a rendelkezésre álló APM- (advanced power management, speciális energiagazdálkodás), ACPI- (advanced configuration and power interface, speciális beállítási és energiagazdálkodási csatoló) és CPU-frekvenciaszabályozási beállításokat.
Icon-wireless.png Vezetéknélküli kommunikáció
Számos lehetőség áll rendelkezésre a Linux-rendszer és más számítógépek, mobiltelefonok vagy perifériák kommunikációjához. A WLAN (vezetéknélküli LAN) hálózati noteszgépekhez használható. Bluetooth segítségével egyedi rendszerkomponensek (egér, billentyűzet), perifériák, mobiltelefonok, PDA-k és egyéni számítógépek köthetők össze. Az IrDA-t többnyire PDA-kal és mobiltelefonokkal való kommunikációhoz használják. Ez a fejezet a három technológiát és beállításukat mutatja be.
Icon-hotplug.png A hotplug-rendszer
A hotplug-rendszer vezérli a számítógép legtöbb eszközének inicializását. Ez nem csak a művelet alatt beilleszthető vagy eltávolítható eszközökhöz használható, hanem a rendszer indítása során észlelt összes eszközhöz. Ez a sysfs fájlrendszerrel és az udev paranccsal működik szorosan együtt (Dinamikus eszközcsomópontok és az udev ). A fejezetben leírt hardver- és szoftverjellemzők nagy része eltér az IBM S/390 és zSeries gépek esetében.
Icon-dinamic.png Dinamikus eszközcsomópontok és az udev
A 2.6-os Linux-kernel egy új, felhasználói területen működő megoldást vezet be a /dev dinamikus eszközkönyvtárra, állandó eszközmegjelölésekkel: ez pedig az udev. Ez csak a ténylegesen jelen lévő eszközök számára biztosítja a fájlokat. Létrehozza és törli a jellemzően a /dev könyvtárban található eszközcsomópont-fájlokat és átnevezi a hálózati csatolókat. A /dev korábbi, a devfs-re épülő megvalósítása már nem működik, felváltotta az udev.
Icon-fs.png A Linux fájlrendszerei
A Linux számos fájlrendszert támogat. Ez a fejezet áttekintést nyújt a legnépszerűbb linuxos fájlrendszerekről, tervezési elveik, előnyeik, valamint az alkalmazási területek bemutatásával. A fejezet kitér arra is, hogyan lehet nagyméretű fájlokat kezelni Linux alatt (LFS, large file support).
Icon-pam.png Hitelesítés PAM használatával
A Linux a PAM (Pluggable Authentication Modules, cserélhető hitelesítési modulok) rendszert használja a hitelesítési folyamatban a felhasználó és az alkalmazás közötti rétegként. A PAM-modulok rendszerszinten állnak rendelkezésre, így akármelyik alkalmazás kérheti őket. Ez a fejezet leírja a moduláris hitelesítési mechanizmus működését és beállításának módját.